Jelenlegi hely
„Csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában." (Márai Sándor)
Ilyen hazafisággal szeretnék hasznos tagja lenni a Kőhalom környékén élő magyar közösségnek.
1991-ben a Délszláv háború kellős közepén születtem a szerb fővárostól mindössze 20 kilométerre, Hertelendyfalván, egy al-dunai székelyek által lakott településen. Lelkészcsaládban felnőve már gyerekként fontosnak tartottam a közösséget, és szívesen vettem részt kulturális és egyházi rendezvényeken. Mielőtt iskolába indultam volna, szüleim nagy harcot vívtak, hogy elinduljon a magyar tagozat falunkban, ami nagy hatást gyakorolt rám, s igyekeztem megbecsülni, hogy magyarul tanulhatok meg írni és olvasni. Az általános iskola befejezése után is nagy áldozatokkal járt, hogy magyarul folytathassam tanulmányaimat, hiszen otthonomtól 200 kilométerre, Szabadkára iratkoztam gimnáziumba. Tizenéves koromtól sokat segítettem keresztyén táborokban, és több napközis tábort is szerveztem, főleg Fejértelepen, ahol sajnos ma már nincs magyar iskola.
2015-ben végeztem az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar pedagógia alapszakán. Egyetemi éveim alatt az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szombati játszóházában először kisegítőként, majd foglalkozás-vezetőként vettem részt. Szerettem volna a Kárpát-medencében a magyarságról mélyebb ismereteket szerezni, így 2016-ban Beregszászba, Kárpátaljára mentem, ahol fél évig önkéntes munkát vállaltam a református egyháznál. Onnan visszaérkezve, Maradékon alsós tanító voltam két évig, ahol a tananyag mellett a gyerekeknek szinte újra kellett tanítani eredeti nyelvüket, ami nagy kihívás, de egyben érdekes és értékes volt számomra. Havonta Nyékincára jártam anyanyelvápoló órát tartani, ahol már szinte idegen nyelvként tanulják a magyart, de népi játékokkal és érdekes feladatokkal ez is élvezetes volt mind a gyerekek, mind saját magam számára. Sok helyen, ahol a legtöbbet tanultam és tapasztaltam eddigi életem során (Hertelendyfalva, Fejértelep, Újvidék, Maradék), ma a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai tevékenykednek. Látva értékes munkájukat bátorkodtam én is megpályázni ezt a lehetőséget.
Fogadó településemen, Kőhalmon szeretnék hasznos tagja, szervezője lenni a magyar közösségnek és programjainak. Bízom benne, hogy az eddigi munkatapasztalataimmal, jelen tudásommal képes leszek felismerni azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek segítségével támogathatom a magyar szórványközösséget. Szeretném úgy végezni a munkámat, hogy az ott élő közösség számára az értékes alapot és a folytatás igényét jelentse.