Az életemben fontos szerepet tölt be a történelmi hagyományőrzés. A X-XI. századi magyarsággal és egyéb, az említett századot követő, a Kárpát-medencében jelen lévő lovas nomádokkal foglalkozom. Kísérleti régészeten keresztül próbáljuk meg bemutatni és megeleveníteni elődeink életét, viseletét és fegyverzetét. Leletek alapján, autentikus technikákon keresztül készítünk korhű replikákat, amelyeken keresztül bemutatunk egy adott kort, népet. Viseleteinket magunk varrjuk, épp úgy, ahogy fegyvereinket és páncélzatunkat is magunk készítjük el hozzáértő kovácsok és bőrművesek segítségével, akik csapatunk részét képezik. Az így elkészített fegyverekkel – szablyák, kardok, fejszék, lándzsák – harci bemutatókat tartunk, de fontos szerepet kap az íjászat is. Rendezvényeink alkalmával autentikus ételeket és italokat fogyasztunk, illetve az adott korban használatos népi hangszereket használunk.

A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként szeretném valós értékekkel gazdagítani a szórványban élőket. Külön örömmel tölt el, hogy gyerekekkel foglalkozhatok. A történelmi hagyományőrzésen keresztül a diákok nem csak a lexikális ismereteiket bővíthetik, hanem bepillantást nyerhetnek a népi kézművességekbe, a népzenébe és néptáncba, és mindez aktív testmozgást is jelent.