’Aki segítségül hívja az úr nevét, az megtartatik.’, idézi Tukacs József, Nagykároly-Belváros lelkipásztora. A nagykárolyi delegáció 2017 január 10-én reggel érkezett Alsórákos határához, hogy ünnepélyes keretek között átadják az 1590-ben magyar nyelven elsőként kiadott Biblia replikáit. A hatalmas jelentőséggel bíró szent írást a helyi tiszteletes, Csákány Antal és a Brassói Egyházmegye esperese, az Erdélyi Református Egyház generális direktora Szegedi László Tamás fogadta.
Szegedi László Tamás esperes vezetőtársaival nem szeretné, ha a biblia száműzve lenne egy szószékre, hacsak kirakatban lenne egy porosodó könyvként, ezért minden nap a gyülekezet más és más családjai vigyázzák majd a Bibliákat. A falu határától indulva a Vizsolyi Biblia replikáit végig viszik a falun, s ezzel kezdetét veszi a reformáció születésének jubileumi ünnepe. Amíg a menettel a biblia eljut az Alsórákosi Református Templomba, a gyerekeknek köszönhetően minden házban tudni fogják, hogy milyen érték érkezett a faluba, hiszen a Biblia postásaiként egy-egy üdvözlőlapot dobnak be minden házba.
Elérve a templomot istentisztelettel köszöntötték a nem mindennapi „vendéget”. Csákány Antal tiszteletes gondolatai szerint nemcsak régen, hanem ma is szükséges, hogy az egyház életét bibliai alapokra helyezzük. Tukacs József, Nagykároly-Belváros lelki pásztora Károli Gáspár munkásságát magasztalta, és hívta fel a jelentőséget arra a momentumra, amikor lefordították, és egységesítették a szent írást. Mohács után, a reformáció századában az volt a legfontosabb a magyar nép számára, hogy az isten megszólaljon magyarul, így Károli Gáspár, az általa vezetett közösséggel ezt az álmot valóra válthatta. 1590-ben, négy évi fáradságos munka után, Vizsolyban, 800 darab Szent Bibliát adnak ki, magyar nyelven.
Ambrus Attila, a Brassói Egyházmegye világi fő gondnoka több szempontból is elégedett azzal, hogy ez a bibliakaraván Alsórákosról indulhat el. Kimagaslóan sok magyar gyermek él a faluban, akik zenélnek, énekelnek, követik Isten igéjét, megteremtik a jövőt Alsórákos számára. A másik ok, az a közösség szabadságszeretete.
Kiegészítésként az alsórákosi presbiterasszony is felszólalt, hogy nyomatékossá tegye a mai nap jelentőségét. Elmondása szerint a Vizsolyi Biblia replikája nem hiába került Alsórákosra. Büszkén mutatta be az egyházmegye kincsét, egy eredeti Váradi Bibliát. Ez a szent írás jelzi azt, hogy a faluban mióta is van reformáció. Udvarhelyi András 1665-ben költözött a faluba, ahol összeírta az akkor 48 lelket számláló református közösség névsorát. Ezt követően Budai Péter 1671-ben megalapította az Alsórákosi Református Egyházat. A reformáció születésétől számítva tehát hamar a mindennapok részévé vált a vallásforma a Brassó megyei faluban, és azt mind a mai napig aktívan gyakorolják.
Az istentiszteletet követően állófogadásra invitálták a jelenlévőket a közösség tagjai, ami jó hangulatban telt el. Bárki, aki részt vett a Bibliakaraván első állomásának menetén vagy istentiszteletén, az joggal mondhatja, hogy nem mindennapi dologban lehetett része. Ékes példája ez annak, miként is hozza közelebb egymáshoz az egyes közösségeket a vallás.
Ami mégis, talán a legjobban leírja ennek az útnak a jelentőségét, azt Szegedi László esperes a következőképp fogalmazta meg: ’ Az egy év leforgása alatt a biblia ellátogat az egyházmegye összes gyülekezetéhez, ami után visszakerül természetes helyére, az emberek szívéhez.’
