néptáncoktatás, programszervezés
„Nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk."
Tamási Áron: Ábel Amerikában.
Lőrincz Hortenzia Szerényke vagyok, táncművész, néptáncpedagógus, koreográfus, a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranygyöngyös táncos.
Székelykeresztúron születtem 1976-ban és Székelyudvarhelyen nőttem fel. Férjem Dresch Mihály Kossuth díjas, Érdemes Művész, a magyar jazz kiemelkedő képviselője. Fiam, Mohácsy Lőrinc Ágoston 2002-ben született. Magyarországon, Sóskúton élünk, de szülőföldemmel való kapcsolatom, kötődésem nem szakadt meg, édesanyám és testvéreim ott élnek.
Középfokú tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban végeztem. 1998-ban a Magyar Állami Népi Együttes meghívására költöztem Budapestre, ahol hivatásos táncosként életem egyik legszebb időszakát élhettem meg.
2005-ben elvégeztem a Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógusi alapképzését, majd 2012-ben a mesterképzést is.
Az iskolai tanításon kívül, együttesvezetőként, asszisztensként, amatőr és profi néptáncegyüttessel dolgoztam/dolgozom. Gyakran veszek részt zsűritagként különböző néptáncfesztiválokon és versenyeken, így naprakész ismereteim vannak arról, merre halad ma a néptáncoktatás.
Pályafutásom alatt, sokat foglalkoztam szülőföldem táncaival, ezen belül is Udvarhelyszék, Sóvidék és a Kis-Küküllő vidékén élő magyarok és cigányok táncos kultúrájával.
Néhány éve fontolgattam, hogy jó lenne a megszerzett tudást, tapasztalatot hazavinni otthon, szülőföldemen kamatoztatni, tanítani, különös tekintettel az arra rászoruló szórvány vidékeken. Nagy öröm számomra, hogy a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként immár harmadik éve valóra válhat ez az álmom.
