Két ország közötti ingázóként, a különböző kultúrák amalganizációjának tartom magam.  Egy bácskai településről, Adáról származom, a felnőttkori életemet viszont Budapesten alakítottam ki. Már kezdetektől fogva vonzottak az emberi történetek: gyerekkoromban a színpadon, népviseletben mondtam fel más tájegységek mese gyűjtéseit, népdalait, de mindig ott volt bennem a kérdés, hogy hol vannak a mi rejtőzködő értékeink? Emiatt kezdett el érdekelni, hogy hogyan lehetne megmutatni a szülővárosom és a régió hangjait. Ösztönzött arra, hogy kutatni kezdjek és a hagyományunkat, történelmünket nem csak a megszokott tudományos értelemben, hanem új szemléletű formákban mutassam be, melyek közelebb hozzák azokat a mai közönséghez.

Diplomáimat tervezőgrafika szakokon szereztem, majd különböző kommunikációs ügynökségeknél, rangos szakmai versenyeken, kiállításokon szereztem több éves tapasztalatot.  Viszont ezek mellett mindig igyekeztem olyan projektekben részt venni, amelyekkel hozzájárulhattam a kulturális identitás megőrzéséhez kisebbségi körökben. Szorosan együttműködtem a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel, kötetek illusztrációi, fesztiválok, találkozók és kulturális események arculatainak tervezésével bővítettem a portfólióm. Résztvevője voltam a helyi művésztelepeknek, melyeknek köszönhetően a műemlékvédelem is kiemelten fontossá vált számomra. Lehetőségem volt műhelymunka keretein belül népi hímzést tanulni. Hiszem, hogy a kézműves eszközökkel való közösségépítéssel jelentősen hozzájárulunk identitásunk megéléséhez.

Nem csupán vizuális eszközökkel, hanem tudományos módszertannal is támogatom a közösséget és próbálom a történeteiket előadni: autodidakta módon elsajátítottam a családfa- és helytörténet-kutatás technikáit. Szülővárosom helytörténetét is már gyarapítottam olyan adalékokkal, melyeket előttem még más kutató nem dolgozott fel.

Ösztöndíjasként szeretném a kreatív energiáimat a közösségek erősítésére, kulturális identitás formálására, értékmegőrzésére és a szórvány magyarság emberi sorsainak bemutatására használni.  Szeretnék visszatérni ahhoz a történetmeséléshez, amelyben a hagyományaink, az ünnepeink és népi kultúránk nagyobb teret kap.