Érdeklődési köröm gyermekkorom óta igen szerteágazó, mindez megfigyelhető a tevékenységi köreimben is. Szüleim kertészettel foglalkoztak, így gyerekként megismerkedtem a természettel és talán ez vezetett ahhoz, hogy egész fiatal koromban csatlakoztam (2002-ben) az akkor alakuló cserkészcsapathoz Debrecenben, melynek aztán 16 évig voltam oszlopos tagja.

2009-ben csatlakoztam, és nyolc évig voltam lelkes tagja egy hagyományőrző egyesületnek, a Hajdú Baranta csapatnak, melyben történelmi hagyományőrzéssel, íjászattal, szablyavívással, népi birkózással, népi játékokkal és a paraszti életforma felelevenítésével, megélésével foglalkoztunk.

Mind a két csapatban nagy gyakorlatra tettem szert nomád táborok, gyerekprogramok, kézműves programok szervezésében és lebonyolításában és életem részévé vált az ifjúság nevelése.

2014-ben iratkoztam be a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskolába; egy szakmát kerestem és egy hivatásra leltem. Elvégeztem a faműves szakmát és véglegesen belé szerelmesedtem a népi kultúránkban. Azóta különböző formában és helyszínen, illetve egyesületekben népművészettel és a magyar kultúrával foglalkozom.

2019-ben elvégeztem a Népi Játszóházvezetői képzést, így alapszinten elsajátítottam különböző népi szakmák alapjait, ezeken túl a fafaragásban, szarufaragásban és kobaktökfaragásban értem el kimagasló eredményeket.

Tevékenységeim során épp oly fontosnak tartom a szellemi néprajzzal és a lélek dolgaival való foglalkozást is, így lehet kerek egészként megélni kultúránkat.

Hitvallásomat Kazinczy Ferenc fogalmazta meg legfrappánsabban: „Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok.”