Jelenlegi hely
Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület, Hertelendyfalva (Dél-Bánság, Al-Duna)
Ma Hertelendyfalva, (hivatalos nevén Vojlovica) Pancsova város egyik külvárosi helyi közössége, amely kb. 3,5 km fekszik a város központjától. 8.500 lakosa között főként magyarok, szerbek és szlovákok élnek.
A falu alapítása a távoli 1856-os évben kezdődött, amikor megindult a Duna menti táj, az ú.n. Máriaföld betelepítése. Szlovákokat, németeket, bolgárokat telepítettek ide, majd 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek.
A település 1883-ban alakult, eredeti nevét Hertelendy József grófról, mai nevét 1922-ben a közelében fekvő 700 éves Vojlovica kolostorról kapta.
A lakosság főleg földműveléssel foglalkozott, az 1950-es évek végére azonban a település körül nagy gyárak épültek: a falu végén a kőolajfinomító, mellette a műtrágya gyár, majd a nagy vegyipari gyár, a Petrohemija. A hertelendyfalvi magyarok közül nagyon sokan ezekben a gyárakban kaptak állást, de a földművelés a mai napig is fő tevékenységük egyike.
Hertelendyfalván az oktatás az óvodában és iskolában három nyelven folyt mindaddig, amíg a szülők részéről volt erre igény. Ma már az óvodában a gyerekek csak elvétve hallanak magyar beszédet – az óvónő anyanyelve magyar, de a program nem kötelezi a magyar gyerekekkel való foglalkozásra.
Az iskolában törvényileg ugyan adott a jog, de nagyon kevés szülő él azzal a lehetőséggel, hogy magyar nyelven taníttassa gyermekét: az alsó 4 osztályban 2015-ben például 11 kisdiák tanult összevont tagozaton. A felső tagozatokon az alacsony létszám miatt a szerb nyelven tanuló gyerekekhez csatolják azokat is, akik magyar nyelven szeretnének tanulni, így a magyar nyelv csak mint anyanyelvet ápoló külön tantárgy maradt meg.
Ezt a helyzetet valamennyire enyhíti a tény, hogy az egyház által működtetett hétvégi óvodában magyar nyelvű foglalkozás folyik, ami lassanként az egyesületre is kiterjed.
A magyarok részt vesznek a községi önkormányzat életében is, és a helyi közösség Tanácsában képviselik a magyarság érdekeit.
Sajnos, az ország gazdasági helyzete az utóbbi két évben a fiatalok nyugatra történő kivándorlását indította el, ami még inkább nehezíti a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmet.
A hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület tagsága a 132 éve letelepített bukovinai székelyek nyelvjárását, hagyományait, szokásait ápolja és őrzi.
Az egyesületet 1961-ben Ady Endre néven alapították, 1969-ben vette fel neves székely írónk, Tamási Áron nevét.
2011-es év őszén nagyszabású rendezvénnyel ünnepeltük az egyesület 50 éves folyamatos munkáját. A kultúrmunka most is több szinten folyik:
- A vegyes népdalkórus székely népdalokat ápol, helyi, vajdasági és külföldi rendezvényeken, fesztiválokon vesz részt.
- A tánccsoport a hagyományos székely népszokások színpadra állításával korábban több alkalommal is nagyszerűen szerepelt. A régi tánccsoport helyett néhány évvel ezelőtt beindult egy gyermek tánccsoport, ifjú művészeti vezetők vették át a munkát, és most már két gyermekcsoporttal dolgoznak.
- A népművészeti csoport tagjai főként a székely hímzést ápolják, de más technikával is készítenek darabokat. Nemzetközi kiállításokon többségük nagymesteri díjban részesült.
- Az irodalmi alosztály alkalmi, ünnepi műsorokat, előadásokat szervez, munkájának fő feladata a székely nyelvjárás ápolása és továbbvitele.
Az egyesület sok hazai rendezvényen részt vett, és több nagy esemény szervezője, házigazdája is volt.
Egyesületünket számos kitűntetésben részesítették, ezek közül nekünk a Tamási Áron díj és a Sebestyén Ádám díj a legértékesebb.
