Al-duna
A hivatalosan – Belgrádtól körülbelül 20 kilométerre található - Hertelendyfalva (szerb nevén Vojlovica) egy túlnyomórészt bukovinai székelyekből, szerbekből és szlovákokból álló település, Pancsova városának a része.
A falu alapítása 1856-ban történt amikor megindult Mária Terézia rendeletével a Duna menti táj betelepítése. A Szlovákok, bolgárok és németek után 1883-ban – Thomka Károly, református lelkész közbenjárásával és vezetésével - a tehetséges határőrök hírében álló bukovinai székelyek is megérkeztek. A Duna mentén, a híres Mária földön telepedtek le, de miután a Duna több ízben elárasztotta a területet, áttelepítették őket a mai helyükre, ahol már szlovákok és németek éltek. A székely-magyarok külön utcát építettek ki, a falut pedig Hertelendy Józsefről, Torontál vármegye főispánjáról nevezték el. Hertelendyfalva a „Vojlovica” nevet 1922-ben, egy közeli 700 éves kolostorról kapta.
A lakosság főleg földműveléssel foglalkozott, azonban az 1950-es évek végére kiépült a kőolajfinomító, a műtrágya- és a nagy vegyipari gyár, a Petrohemija. A hertelendyfalviak közül sokan ezekben a létesítményekben kezdtek el dolgozni, de a földművelés a mai napig is a fő megélhetési forrásuk egyike.
A bukovinai Andrásfalváról érkező székelyek nagyrészt református hitvallásúak voltak, akik már 1902-ben felépítették a legdélebbi Kárpát-medencei református templomot. Az egyház volt és maradt az itt élő székely-magyarok összetartó, tevékeny közösséggé kovácsoló ereje.
Sajnos, mára az általános iskolában nincs magyar nyelvű oktatás. A magyar családokból származó gyerekek létszáma nagyon kevés és a magyar nyelvet kizárólag anyanyelvápolási órákon tanulják. Az itt élő hertelendyfalvi fiatalok jelentős része Nyugat-Európában tervezi a jövőjét, ami még nehezebbé teszi a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmet.
Az itt található – 1961 és 1969 között Ady Endre nevét viselő - Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület a bukovinai székely nép nyelvjárását és hagyományait őrzi elsődlegesen, más számos kezdeményezés és megvalósítás mellett. Az egyesület elnöke
Lőcsei Vilmos, titkára Lőcsei Ilona, aki egyúttal a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak is volt a mentora már a kezdetektől, 2015-től egészen a mai napig. Az egyesület a művelődés több területén is aktív: van anyanyelvápoló- és tánccsoport, ami két különböző korosztályra oszlik: a Gyermek- és Ifjúsági Tánccsoportra (művészeti vezetői: Kerekes Márta, Nagy Mónika és Ömböli Attila). Az Ifjúsági Tánccsoport egy hagyományőrző együttes, amely a bukovinai táncokat és népszokásokat viszi színre. Van népművészeti csoport is (vezetője: Varga Erzsébet), amelynek tagjai a helyi gasztronómia mellett legfőképp bukovinai székely varrottasokat készítenek, akár rangos nemzetközi eseményekre is. Elsődleges céljuk, hogy ifjabb tagokat toborozzanak a csoportba és vonjanak be a munkába.
Az egyesület együttműködik anyaországi és határon túli – azon belül is erdélyi - szervezetekkel. Az egyesület a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségébe alapító tagként lépett be és azóta is folyamatosan közreműködően dolgozik együtt a tagszervezetekkel. Ma már több mint 40 tagegyesülete van. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége kétévente megszervezi a Székely Találkozót, ahová olyan településekről érkeznek csoportok, amelyek bukovinai székely ősökkel büszkélkedhetnek. Évről évre egy gyűlés során határozzák meg, hogy melyik település fogadja a csoportokat. A déli végekre való betelepítés 120. évfordulója alkalmából 2003-ban a három Al-dunai székely település (Sándoregyháza, Székelykeve és Hertelendyfalva) szervezte meg a találkozót, 11 határon túli csoportot fogadva. Bonyhádon évente, augusztusban szervezik meg a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivált,
a Bukovinában együtt élő népcsoportok találkozóját. Az Al-dunai csoportok állandó rendszeresség nélkül, anyagi támogatásoktól függően vesznek részt ezeken az alkalmakon. A szövetség vezetősége pályázatok útján biztosítja az anyagi fedezetet az ott tartózkodáshoz, amely nagy segítséget jelent a határon túli egyesületeknek. Az egyesület kapcsolatban áll a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesülettel, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesülettel, Madéfalva önkormányzatával és a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesülettel. Évente tervben van a határon túli testvéregyesületeknél való vendégszereplés, ahol bemutathatják kulturális értékeiket a hertelendyfalviak is.
2015-ben anyaországi támogatással az Egyesület megvásárolta a mellette álló régi épületet és telket. Azóta, az elmúlt 11 év során lebontották a régi házat, megszerezték a szükséges tervrajzokat és iratokat az új épület felépítéséhez és kialakították az épületet egy három helyiségből álló bukovinai székely tájházzal, amelyet a 2019-es átadása óta működtetnek.
Annak ellenére, hogy több mint 140 éve élnek bukovinai székelyek e térségben, a tájház megnyitásáig megőrizték a régi használati tárgyakat és textíliákat, mintha csak arra vártak volna, hogy kialakuljon egy hely, ahol ezeket a kincseket majd el is helyezhetik. Az újonnan felépített épület hátsó felében kialakítottak egy ebédlőt konyhával, a tetőtérben pedig 4 szobát ágyakkal és fürdőszobákkal. Ide az egyesület vendégeit szokták elszállásolni, de a hazalátogató hertelendyfalviak és az átutazó magyarországi vendégek is igénybe veszik a tetőtéri szobák valamelyikét. Az új épület mögött egy nyári színpad is készült, mögötte egy fáskamra, illetve egy olyan helység, ahová régi gépeket és más tárgyakat tudtak kiállítani, illetve eltárolni. Az utcai bejáratot egy monumentális, gyönyörű székelykapu díszíti, amely a magyarországi Hidason készült, Ömböli Zoltán mester kezei alatt. 2019-ben egy kopjafát is felavattak az egyesület udvarán annak örömére, hogy a szervezet 50 éve viseli neves írónk, Tamási Áron nevét és hogy házigazdája volt a 30. Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének. A kopjafa készítője is Ömböli Zoltán, hidasi fafaragó volt.
2023-ban az Al-Duna vidékére telepített székelyek 140 éves megemlékezését tartották. Az eseményen újabb kopjafát állítottak fel az egyesület udvarán Thomka Károly telepítőlelkész tiszteletére, amely a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének ajándéka és Jakab Róbert kisdorogi fafaragó keze munkáját dícséri.
A váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János - aki az itt élőkhöz hasonlóan bukovinai gyökerekkel rendelkezett - számos alkalommal - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkáraként, de valójában már több évtizede és jóval az államtitkári kinevezése előtt magyarországi országgyűlési képviselőként is - támogatta az Al-Duna bukovinai székely közösségeinek megmaradását. Az ő emlékének tiszteletére egy emléktábla-avatásra is sor került a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület udvarán 2025. novemberében. Az emléktábla készítője Fülöp Attila bácsföldvári fafaragó volt.
Az egyesület sok hazai rendezvényen vett részt, több nagy esemény szervezője és házigazdája is volt és emellett több kitüntetésben is részesítették, ezek közül a Tamási Áron díj és a Sebestyén Ádám díj a legértékesebb.
cím: 26000 Pancsova / Pančevo, Temető utca / Grobljanska 24.
Facebook: https://www.facebook.com/groups/187567611277452,
https://www.facebook.com/groups/tanasi.aron
e-mail: lecei.ilona@gmail.com
