Az Aranyos-vidék legnagyobb településén, Tordán születtem. Az általános iskolát itt, a középiskolát viszont a legközelebbi nagyvárosban, Kolozsváron végeztem angol és unitárius teológia szakon. Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógia szakára jártam, és az egyetemet még be sem fejeztem, mikor felkértek, hogy legyek a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum új, előkészítő osztályának egy évig a tanítója. Ez volt pedagógiai pályám első szakmai tapasztalata, természetesen az egyetemi gyakorlatot leszámítva. Kis szünet után, egy norvég projekten keresztül az Aranyosgyéresi Autista Alapítványhoz kerültem egyéni fejlesztőként, ahol két éven keresztül 12 román és 4 magyar autista gyermekkel foglalkoztam.

Életemben egy másik, legalább ennyire fontos szál a cserkészet. Tizenöt éve vagyok cserkész, és négy éve én vezetem a tordai 122-es Jósika Miklós cserkészcsapatot. Az Erdélyben szervezett cserkész őrsvezető-képző aktív kiképzőjeként az elmúlt hét év alatt összesen körülbelül háromszáz tizenéves fiatalnak tanítottam a vezetés és nevelés módszereit, technikáit.

Amatőrként négy hangszeren is játszom, amit terápiára és az esti tábortüzes éneklésnél hangulatkeltésre is tudok használni. Eddig huszonnégy fiatalt tanítottam gitározni, és öt gyermeket alapszinten zongorázni. Diákkoromban négy évig az iskola amatőr zenekarában játszottam, illetve az iskola kórusában énekeltem.

Nevelési és tanítási alapelveim közé tartozik a magyarságtudat és a magyar közösségek erősítése. Erősségem a kisiskolás és serdülő gyerekekkel való foglalkozás.