Jelenlegi hely
„Tanulj, hogy tanulhass, tanulj, hogy taníthass” Hiszem, hogy egy közösség részére akkor lehetek a leghatékonyabb, ha az ellátandó feladatok mellett el is sajátítom az ott élők mindennapjait, szokásait, ezáltal is fogékonyabb lehetek szükségleteik megvalósítására.
A középiskolás éveim alatt kezdtem el komolyabban foglalkozni a magyar népi kultúrával. Szülővárosomban, Kunszentmiklóson a helyi hagyományőrző tánccsoport tagjaként, első körben a Kiskunság és kisvárosom hagyományai után kezdett kiteljesedni előttem a világ és a benne élő magyarság hagyományainak, táncainak, viseleteinek ezerszínűsége.
2003-ban nyertem felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre, majd 2011-ben végeztem el a mester képzőt ugyanitt.
Az évek során a magyar néptáncok mellett a görög és a társastáncok megismerése és feldolgozása is az életem részeivé váltak. Egyetemi éveimet dupla szakon kezdtem, majd a társastánc szakot a Magyar Művelődési Intézet látogatásával fejeztem be.
A hagyományőrzés, a tánchagyományok és viseletek fontosak számomra. Diplomamunkáimat is a magyar népviselet kialakulásaiból írtam, majd tetőpontként egy nagynak mondható népviseleti kiállítási anyagot gyűjtöttem, rendszereztem, és mutatok be a mai napig.
A Petőfi Sándor Program által közelebb kívánok kerülni a Délvidéki magyarok mindennapjaihoz, hagyományaik megismeréséhez, és bízom abban, hogy építő munkát végezhetek. Remélem, hogy a rövid idő alatt, amit kint tölthetek, egy pozitív, a szórvány e részén élő Vajdasági magyarok segítségére lehetek.
A hagyományápolás mellett, az itthoni rendezvényszervezői gyakorlatomat is szeretném a kint meglévő és majdan szervezendő találkozók hasznára fordítani.
