A műsor első fellépője az Alfalusi Vegyeskar volt, tagjai Laskóról, Várdarócról, Kopácsról jöttek. Utánuk lépett a karácsonyfa mellé és énekelte el gyönyörűbbnél gyönyörűbb dalait az újbezdáni Szivárvány kórus, akiket zenekar is kísért.
A távolabbi Nagypiszanicáról is érkeztek látogatók, az ottani Magyarok Közösségének vegyeskarának tagjai, akik először horvátul, majd magyarul énekeltek, és zenekari kíséret segítségével szórakoztatták a nézőket. A szentlászlói Rozmaring énekkar következett, majd nem sokkal utánuk a vinkováci Magyar Kultúregyesület kórusa énekelt magyarországi karácsonyi dalokat.
A vinkováci hölgyek után a vukovári Őszirózsa Asszonykórus énekelte el csáktornyai (Cakovec-ről származó) ünnepi dalcsokrát, majd a HMDK (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) Sepsei Népdalköre kísérettel együtt énekelt.
Az est egyik meglepetése a kozármislényi Cantica Nova énekkar volt, akik egyházi adventi és karácsonyi dalokat mutattak, és az előadásukat alkalomhoz illő versekkel tűzdelték meg. A másik különlegesség a műsor zárásaként egy, az összes kórus által elénekelt dal, a közös élmény volt: a Tori True által szerzett Ír áldás című műből fordított és komponált Legyen út... című dalt zengték együtt a megjelentek az esemény méltó zárásaként.
Legyen út, melyen jársz majd, legyen szél, mely hozzám fúj...
Legyen napfény, ott belül, s arcod máris felvidul...
Hulljon rád lágy, langymeleg eső, és amíg nem látlak majd,
őriz téged, ő majd átölel, s messze száll a baj...
(Magyar szöveg: Varga Ildikó Rita Anna)
A kórusok egy közös dalt is énekeltek
