Cziglényi Ádám neve valószínűleg keveseknek ismerős, pedig a múlt század egyik legismertebb és elismertebb bélyegtervezője, grafikusa volt. 1909-ben született Ipolyszécsénykén, Magyarországon élt és dolgozott. A mostani pozsonyi kiállítás anyaga a Csemadok Nagykürtösi Választmányának titkára, Kliment Éva kutatásai révén kerülhetett bemutatásra. Éva, Ipolyszécsényke híressé vált szülötteit számba véve kezdett el foglalkozni Cziglényivel, s mélyedt el a munkásságában. A budapesti Bélyegmúzeummal is jó kapcsolatba került, akik a náluk őrzött hagyaték bemutatását is lehetővé tették.
A mostani, pozsonyi kiállítás a plakáttervek, és a felnagyított bélyegterv reprodukciók mellett nagy hangsúlyt fektet Cziglényi reklám- és plakáttervei bemutatására. A grafikus munkásságát feldolgozó tárlaton kiállításra kerültek Cziglényi gyermekkori rajzai, valamint Kass János kézzel írt gyászbeszéde, és számtalan újságcikk másolata is, melyek grafikus tevékenysége jelentőségét bizonyítják. A tárlat nem titkolt célja, hogy „újra felfedezze” a mai kor számára is a kiváló bélyegtervező, grafikus munkásságát, hiszen ezeken a terveken keresztül a múlt tárul fel. A film- és reklámplakátok, a bélyegek fontos lenyomatai egy kornak, hiszen nemcsak a keletkezésük témáját, hanem annak grafikai világát is megidézik, mely által vizuálisan és tartalmilag is izgalmas összefüggéseket láthatnak meg az érdeklődők.
Cziglényi életútja egyébként lineárisan haladt a művészeti pálya felé: 1925-ben került a Magyar Képzőművészeti Egyetemre (mesterei Aba-Novák Vilmos, és Stein János voltak), itt pár évig tanított is. 1938-tól az Állami Nyomda alkalmazásában állt, ahol kitanulta a nyomdatechnikát, s későbbiekben a mélynyomás, és a többszínű ofszet technikáját alkalmazta legszívesebben. Technikai képzettségének köszönhetően ő fejlesztette ki az aranylemezes fólianyomást is.
Pályája során 250 magyar és közel 1000 külföldi bélyeget tervezett. Sokat dolgozott az ENSZ-nek, Marokkónak, Salvadornak, Svájcnak, Ausztriának, Németországnak, Belgiumnak, Ázsiában, és arab országokban is. 1963-ban mongóliai munkáját követően az ottani legmagasabb állami kitüntetésre terjesztették fel, de mivel nem volt párttag, Aczél György nem járult hozzá az elismeréshez.
Cziglényi bélyegein főleg a sport és a technika jelenik meg. Sportbélyegein megfigyelhető a mozdulatsorok pontos leképezése, a lendület megragadása. Legjelentősebb külföldi munkája közé tartoznak a Jordán király feleségének gyászbélyeg-tervei, egy különleges virágsorozat, illetve a Vatikánnak tervezett sorozat. Magyarországon 1975-ben a különleges kék színű Stockholmia, 1976-ban az Idegenforgalom, 1977-ben az EBE blokk bélyegtervével „az év legszebb bélyege” címet nyerte el. Portrét ábrázoló bélyegjei közül az űrrepüléshez kapcsolódóan Farkas Bertalané talán a legemlékezetesebb.
Szerette a bélyegeket, hiszen a munkája révén alkotásai százezer példányban jutottak el a világ minden tájára. Munkáját alázattal végezte, egy interjúban így vallott róla: „Nem szeretem, ha a stílus, a technika ránő a mondanivalóra. A téma örök érvényű, önálló életet él, az én feladatom pedig az, hogy kibonthassam, a lehető legteljesebb formában ábrázoljam. Semmiképp sem erőltethetem rá saját magamat. Hogy ez egyfajta szolgálat? Meglehet. Ez esetben elmondhatom, jó urat szolgáltam.”
Bélyegtervei mellett az alkalmazott grafikai munkái is figyelemreméltóak: reklám- és filmplakátokat, naptárakat, levelezőlapokat egyaránt tervezett. Utolsó bélyegei az 1988-as Szent István sorozata volt, ezzel búcsúzott a pályáról. 1998-ban bekövetkezett halála után temetésén Kass János személyes hangvételű nekrológgal búcsúztatta.
A kiállítás április 21-ig látogatható.
