Jelenlegi hely

Cantus Arcis – Halld meg te is „a fellegvár énekét” Bécsből, a Pázmáneumból

/ Varga Gabriella /
varga.gabriella képe
„Célunk sok magyar kórusmű bemutatása és meghonosítása Bécsben” – indokolja a Cantus Arcis kórus megalapítását Dombó Dániel, a kar művészeti vezetője, aki a megnevezett cél, valamint az Ausztriát és Magyarországot összekötő kulturális kapcsolatok és tradíciók erősítése érdekében a közelmúltban egy produkciós irodát is létrehozott. A Dombó Production minden bizonnyal komoly lendületet ad nemcsak az énekkari, de más zenei műfajok és a színházművészet összmagyar egymásra találásának és a művészek ausztriai szintű együttműködésének, miként várhatóan új fejezetet nyit a Collegium Pázmáneumban 2012 novemberében, a császárvárosban tanuló és dolgozó magyar fiatalok számára megalakított Cantus Arcis énekkar életében is.
Cantus Arcis, azaz „a fellegvár énekét” közvetítő kórus Bécsből, a PázmáneumbólCantus Arcis: adventi koncert Bécsben a Peterskirchében 2014. december 14-énCantus Arcis: adventi koncert Bécsben a Peterskirchében 2014. december 14-énA Cantus Arcis 2015. május 9-én Sankt Pöltenben a Mesterművek az esztergomi Keresztény Múzeumból című tárlat megnyitóján is énekelt

 

– Mit jelent a Cantus Arcis és miért ezt választották a kórus elnevezéséül?

Dombó Dániel: A latin nyelvben a cantus éneket jelent, az arx, arcis pedig fellegvárat, ami így együtt tehát annyit tesz, hogy „a fellegvár éneke”. Az elnevezés egyrészt utal a megcélzott minőségre, másrészt arra a szerepre, amit a Collegium Pázmáneum a bécsi magyar egyházi életben mindig is betöltött: hogy az elitképzés lelki-szellemi központja.

– Egy ilyen intézetnek szükségszerű kórussal, jelesül egy ilyen magas színvonalú kórussal rendelkeznie.

– Ez az igényünk és elképzelésünk teljesen összecsengett, ezért is hívtuk életre Varga János rektor atyával közösen három évvel ezelőtt a Cantus Arcist, elsősorban az itt tanuló vagy Bécsben vendégeskedő Erasmusos hallgatókra alapozva. Ám mivel ők időközben lediplomáztak vagy lejárt az ösztöndíjuk és többnyire hazautaztak Magyarországra, így a kórus összetétele is gyakran változott. Ma már nem is szorítkozik kizárólag a tanulmányaikat folytató fiatalokra. Most inkább úgy mondanám, hogy szeretnénk betölteni a Bécsben élő magyaroknak azt a vágyát, hogy színvonalas magyar kórusban énekelhessenek, többek között magyar kórusműveket is. Azt a hazai kórustradíciót, amelyet magam is átéltem gyermekként, amelyben felnőttem, szeretném itt továbbvinni – ahogyan itt nevezik – egy „szemiprofesszionális”, azaz olyan kórussal, ahol amatőr és képzett énekesek énekelnek együtt. Jelenleg az állandó tagok száma húsz körül mozog, de nagyobb rendezvényeken a létszámunk – az alkalomra hozzánk csatlakozókkal együtt – a harmincat is meghaladja; ez mindig a műsortól és a repertoártól függ. Liturgikus eseményeken például nem feltétlenül van szükség ilyen nagy apparátusra.

– Merthogy a repertoárjuk nagyrészt az egyházi zenére támaszkodik, abból merít? 

– Alapvető célunk a magyar, az osztrák és az európai nagy múltú kórushagyományok ápolása, a klasszikus egyházzene koncerteken és liturgiákon való megszólaltatása, őrtoronyként való megőrzése, védelme. Védőbástyája kívánunk lenni az ősi alapokon nyugvó keresztény, szent zenének. Ezen belül minél több magyar művet szeretnénk bemutatni és meghonosítani Bécsben. A professzionális kórusokban, ahol énekeltem és énekelek – többek között az Arnold Schoenberg Kórusban és a Wiener Kammerchorban – azt tapasztalom, hogy osztrák társaim a magyar kórusirodalmat szinte egyáltalán nem ismerik. Kodály, Bartók műveit is csak hallomásból, de előadni – nyilván a nyelvi nehézségek miatt – végképp nem tudják. Ez nagy hiány itt Ausztriában. Érdeklődés pedig lenne rá, csak nemigen mernek hozzányúlni, hiszen ehhez magyar karnagyra van szükség, aki megfelelőképpen be tudja tanítani ezeket a műveket.

– Ön Budapesten született 1985-ben. Mekkora utat tett meg a zene világában, ameddig a Cantus Arcis és a Dombó Production megalapításáig eljutott?

– A komolyzene, a hangszerek és főként a kóruséneklés mindig is jelen volt az életemben, elkísért eddigi utamon. Első osztályos korom óta tanulok és játszom hangszereken – hegedűn, zongorán, klarinéton –, orgonálni a Zeneakadémián tanultam Kárpáti Józseftől és Baróti Istvántól. Énekelni is kisgyermek koromban kezdtem. Először a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusának tagja, majd a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendéke voltam. A kórusiskolában aktív vallási élet folyt, ott ismerkedtem meg az egyházi zene kultúrájával. Rendszeresen tettünk szolgálatot szentmiséken, vallási ünnepeken. A gimnáziumot az Alsóerdősori Ének-zene Tagozatos Általános Iskola és Gimnáziumban végeztem, ott szereztem meg az érettségit is. A kórusokkal eljutottam a világ legkülönbözőbb helyeire, ami gyermekként igen meghatározó élményt nyújtott.

Első diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán szereztem ének-zene, karvezetés szakon, a második és harmadik oklevelet pedig 2011-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzene-tanár szakán, valamint szintén abban az évben Kóruskarnagy MA szakon.

Tanulmányaimat befejezve 2012-ben döntöttem úgy, hogy Bécsbe költözöm. Szerencsémre rögtön felvettek az imént említett két professzionális bécsi kórusba, így az indulás nem volt nehéz.

– A Cantus Arcis karral hol nyílik lehetőségük fellépni, bemutatkozni?

– Évente több alkalommal teljesítünk zenei szolgálatot a Pázmáneumban, liturgikus eseményeken, legutóbb december 8-án, az irgalmasság évének megnyitásához csatlakozó szentmisén mutattuk be Dobszay László Szűz Mária miséjét. Másfél hónapig készültünk arra, hogy ezt a női kari művet bemutassuk Bécsben. A zenei modernitása komoly feladat elé állított bennünket, de úgy érzem, a felkészülés eredménye nem maradt el, vissza tudtuk adni mindazt a szellemiséget és érzésvilágot, amit a tanár úr elképzelt, és amit miséjében meg akart jeleníteni. Bécs legtöbb belvárosi templomában énekeltünk már, 2014-ben például adventi koncertet adtunk a Peterskirchében. Énekeltünk 2015. május 9-én Sankt Pöltenben a Mesterművek az esztergomi Keresztény Múzeumból című, Erdő Péter bíboros és Klaus Küng megyéspüspök által megnyitott tárlaton is. Mindemellett legalább egy saját koncertünk is van évente.

– Mire készülnek ez idő tájt?

– Jelenleg többek között a június 10-i, templomok nyitott éjszakájára készülünk, amelybe a Pázmáneum most először kapcsolódik be. Az idei évünket a Liszt Ferenc halálának 130. évfordulója alkalmára tervezett „LISZT 130” koncertsorozatunk fogja meghatározni; ehhez és abban Liszt Ferenc Koronázási miséjéhez, illetve Kodály Zoltán Budavári Te Deumához várjuk további énekesek jelentkezését.

– Mindezt már a Dombó Production szervezi?

– Igen, koncertszervező vállalkozásom az év elején elindult, és ennek valóban része a kórusunk menedzselése is. A Dombó Production létrehozásában az a cél vezérelt, hogy kiváló előadóművészek és nemzetközi együttesek közreműködésével színvonalas produkciókat valósítsunk meg, komoly- és könnyűzenei koncerteket szervezzünk, állami, egyházi és magánrendezvényeken vegyünk részt, kiállításokat, irodalmi esteket és színházi előadásokat rendezzünk, amelynek keretében magyarországi együtteseket, művészeket is meghívunk Bécsbe és fordítva. Szeretnénk minél szélesebb körben terjeszteni az igényes művészetet, hozzájárulva ezzel a magyar és az európai kulturális értékek megóvásához.

A Cantus Arcis énekkarról további információk és videofelvételek itt.

A Dombó Production honlapja itt érhető el.

Koncertfelvételek itt.