Jelenlegi hely
csikos.tibor
2020.04.28.
Mint az olvasó azt már megszokhatta (ha olvasta az eddigi írásaim) mindig az élményeimet, benyomásaimat írom le, vagy épp egy történetet, amit közösen éltünk át a gyerkőcökkel. Ebben a cikkben sem lesz ez másképp.
2020.03.23.
Történt egyszer, hogy végre (ami sajnos ebben az esetben szerencsétlen történések sorozata) saját bőrömön is tapasztalhattam mindazt, amiről eddig csak írtam és elmélkedtem, egész pontosan, hogy milyen lehet egy szülőnek, aki nem tud kivenni...
2020.02.29.
Történt egyszer, hogy Áronnal úgy gondoltuk, miért is ne vigyük ki a gyerkőcöket közösen egy kirándulásra, ahol még sütögethetünk is, hiszen mekkora élmény már ez, ráadásul a kötetlenül, közösen eltöltött idő sokszor hatásosabb, mint az órákon át...
2020.01.31.
Egyik nap történt, hogy Misivel (a legidősebb gyermek) beszélgettem hosszasabban a számomra fel nem fedezett helyekről Vicében, amelyekből, valljuk be azért elég sok van.
A beszélgetés alkalmával mutattam el neki a távolba, hogy oda (ami a...
2019.12.31.
A 2000-es évek elején, amikor a Possibilitas Egyesület létrehozta az első családtípusú gyermekházat Csicsókeresztúron, majd 2002-ben Vicében, még 8 hasonló gyermekház működött Beszterce-Naszud megyében, azóta már csak ez a kettő maradt fenn.
2019.11.30.
Az élet egyik nagy kérdése, hogy vajon milyen szülők leszünk, legalább is számomra. Vajon a gyermekem bizalommal fordul-e majd hozzám, érzi-e hogy beszélgethet velem, érzi-e hogy törődöm vele, hogy mennyire fontos nekem, és hogy mit és hogyan kell...
2019.10.28.
Sokan félünk a változásoktól. Ki jobban, ki kevésbé. Valakinél ez a tűréshatár igen nagy, míg másoknál már egy másik boltra való váltás, vagy a nem megszokott úton való közlekedés is, hatalmas stresszt és pánikot vált ki. A kérdés az, hogy mit...
2019.09.30.
Elérkezett az ősz Vicébe is a burgonya szedéssel egyetemben. Mind tudjuk, mekkora energiabefektetést igényel ilyenkor ez a munkafolyamat, főleg ha az ember dereka nem szokott hozzá.
