Jelenlegi hely

Dávid Ferenc emlékzarándoklat Déván

/ Barna György /
barna.gyorgy képe
Idén ősszel is megtelt magyar szóval és lelkileg feltöltődni vágyó emberekkel magas Déva vára.

A Magyar Unitárius Egyház, valamint az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet közösen szervezte meg az emlékzarándoklatot november 7-én.

Az időjárás kegyes volt a zarándokokhoz és a hatalmas tömeg szép rendezett sorban, a település táblákat a magasban tartva, napsütésben vonulhatott fel a várig. Oda, ahol 1579 novemberében Dávid Ferenc unitárius egyházalapító püspök vértanúságot szenvedett. Mint minden évben, most is nagy érdeklődés övezte a rendezvényt, hiszen Erdély szinte minden szegletéből érkeztek zarándokok. Torda, Kolozsvár, Brassó, Lupény, Korond, Nagyvárad és még sorolhatnám azokat a településeket, melyeknek unitárius közösségei úgy gondolták, idén is szeretnének erőt meríteni egyházalapító Dávid Ferenc hagyatékából. A szellemi feltöltődés, a közös emlékezés, maga a zarándoklat idén is közel ezer embert érintett a helyszínen, de a világ bármely pontjáról a televízió segítségével bárki részese lehetett az emlékező közösségnek. 

A rendezvény, miután minden zarándok felért – a jelenleg is épülő-szépülő vár belső udvarába – istentisztelettel kezdődött, melyet a budapesti Kászoni Kövendi József püspöki helynök, a homoródszentpéteri Székely Kinga Réka, a kézdivásárhelyi Buzogány-Csoma István, valamint a kolozsvári Jobbágy Júlia közösen tartottak meg. A lelkészek korosztályos keretbe foglalva szóltak a gyülekezethez, jövőre tekintő üzeneteikkel valamint a Dávid Ferencre való visszatekintéssel egyszerre adtak útmutatást fiatalnak és idősnek egyaránt.

Az istentisztelet és az áldás fogadása után Bálint Benczédi Ferenc püspök szólt az egybegyűltekhez, utána következett Surgent Marius alpolgármester, valamint Emilie Bogis a New Jersey állami Summiti Unitárius Univerzalista Egyházközösség lelkésze.

A felszólalások sorát a rendezvény házigazdája, Koppándi-Benczédi Zoltán, a Délnyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség lelkésze foglalta keretbe, és üdvözölte az egybegyűlteket. Beszéde végén pedig útravalóul áldással búcsúzott: „Legyen előttetek mindig út, fújjon mindig a hátatok mögül a szél, az eső puhán essen földjeitekre, a nap melegen süsse arcotokat, s egész életetekben hordjon tenyerén a gondviselő Isten”.

Ezután a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatói várjátékot mutattak be, melyben Dávid Ferenc vértanúsága volt a központban. Ezt követően fáklya- és gyertyagyújtás következett, miközben koszorúkat és virágokat helyeztek el a zarándokok Dávid Ferenc emlékcellájában.

A várból való közös levonulás után a zarándokok a dévai templomhoz vonultak, ahol a helyi unitárius gyülekezet meleg teával, süteménnyel várta az érkezőket. Koppándi-Benczédi Zoltán házigazdaként köszöntött mindenkit, örömmel mutatta be a templomot, valamint a gyülekezeti termet. Köszönetet mondott mindenkinek, akik munkájukkal segítették a program létrejöttét, többek között értékelte a Petőfi Sándor Program Hunyad megyei ösztöndíjasainak segítségét. A templom udvarán, valamint a gyülekezeti teremben különböző szemléltetők, valamint a Fókusz amatőr fotócsoport közreműködése által az érdeklődők betekintést nyerhettek a szórványegyházközség életébe, valamint a Hunyad megye történelmi örökségeibe.

Az emlékzarándoklat idén is sok embert szólított meg, és megmutatta, hogy Erdélyben egy erős unitárius közösség él, melynek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar közösségek fennmaradásában, a hagyományápolásban, melynek fontos a múlt, és az Isten közelségében lévő, a gyökerekből táplálkozó jövendő.