Halmágyi kincsek
A falu egyik legszélsőbb háza az övé, ahol családja minden héten meglátogatja őt – kiszakadva a város hétköznapi nyüzsgéséből, a falu csendjébe. Május végén sok falubeli otthonában csodáltam meg az egész évben gondozgatott kertek ébredését. Azt hiszem, ezekben a bodzaillatú mindennapokban a legjobb alkalmat választottam egy ilyen rendkívüli ember történeteinek meghallgatására. A bélyegjei és képeslapjai közötti barangolások felidézték bennem nagypapám elmeséléseit és azon kaptam magam, hogy ezekben a percekben az önfeledt, hallgatni vágyó gyermekkori önmagammal is találkozom.
Gyűjtései többek között egy nagy gondossággal berendezett szobában kelnek életre. A míves kancsók, retró bakelitlemezek, sétapálcák, szőttesek, családi fotók mellett elhaladva azon tűnődtem, ha nekem 70 év múlva lenne egy ilyen gyűjteményem, mi minden elevenedne meg benne. Vagy addigra már mindent kidobnék, aminek nem látnám hasznát és értékét? Lajos bácsi értékmegőrzését látva arra jutottam, ideje lenne jobban odafigyelni és megvizsgálni, mennyi mindent hagyok elengedni, szabadulok meg azoktól folyamatos szortírozgatások közepette, és közben a hiányt mindig újjal igyekszek pótolni.
A több mint, 70 évnyi gyűjtő munkája alatt részt vett a Fogarasi Bélyeggyűjtő kör alapításában, később évtizedekig aktív képviselője volt a társaságnak. Különleges barátságokra tett szert a világ minden tájáról, rendszeresen látogatta Brassó ócskapiacait és vásárait, felkutatva a gyűjteményébe illő darabokat. Számomra a különböző tematika – többek között rózsák, fejedelmek, kozmosz, dinoszauruszok – szerint összeválogatott bélyeggyűjteménye volt a legmaradandóbb. A több száz darabból álló kötetei folyamatosan bővülnek, kiegészítve azokat az éppen aktuális hiányzó elemekkel.
A nála készült képek felvillantják hobbijának miliőjét, elkalauzolnak bennünket a múltba és mosolyt csalnak a jelenben.
