Maradt valami, ami a visai bölcsek szerint emberemlékezet óta része hagyományaiknak.
Egy kártyajáték, melynek neve „filkó”, s minden vasárnap játsszák a Kárpát-medence szerte ismert „magyar kártyával”.
Mindez csak azért érdekes, mert nem „snapszeroznak”, nem „ultiznak”, és még csak nem is „makaóznak”, hanem „filkóznak”, mégpedig emberemlékezet óta, ahogy a 88-90 éves férfiak mesélik.
Helyszíne a visai kocsma, játszhatják négyen, hatan, vagy akár nyolcan is.
Érdemes egy-két szót szólni a visai emberek vasárnapi tevékenységéről, hogy az olvasó is értse.
Vasárnap nincs munkavégzés. Vasárnap az Úr napja. Vasárnap délelőtt Istentiszteletre mennek a visaiak. Reformátusok lévén, ez délelőtt 11 órakor kezdődik. Utána haza, vasárnapi ebéd, egy kis szundikálás, majd ünneplőbe öltözés, s úgy délután 2 órakor találkozó a „Casino”-ban, a visai kocsmában. Férfi emberek szórakozása ez, de ami felettébb érdekes, hogy nem csak az idősek, hanem bizony a ’20-as, ’30-as, ’40-es éveikben járó, fiatalabb korosztály is csatlakozik hozzájuk, ők is tartják ezt a hagyományt, ráadásul úgy, hogy a generációk nem különülnek el, hanem közösen, egymással vegyülve szórakoznak. Órákig játszanak, de nem pénzre. Tét nélkül, csupán a saját szórakozásukra. A kártyapartik közben viszont remekül eldiskurálnak, ugratják egymást, jobbnál jobb történeteket „hazudoznak”. Szemlélőként mindig nagyon szívesen vagyok jelen, mert még kártyázás közben is hallok tőlük a néphagyományok szempontjából igen hasznos és fontos dolgokat.
Örvendetes!
