Rajzfelhívást hirdettem Húsvéti Hagyományok címmel Észak- Bánát szórvány közösségeim óvodásainak és iskolásainak. A felhívásra ötvennégy gyermek készített valamilyen technikával alkotást.
Mivel online vagyok kapcsolatban csoportjaimmal, húsvét közeledtével ehhez az ünnepkörhöz kapcsolódóan alakítottam közösségi munkámat. Az idei húsvét eltér az eddigiektől, hiszen a legtöbben otthon töltik ezt az ünnepet, de megtartva a hagyományokat, sonkát főznek, kalácsot sütnek. Azért, hogy otthon kell maradni, a húsvét, húsvét marad.
A húsvét kultúrköréhez tartozik a barka is amely fontos húsvéti jelkép. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján.
Virágvasárnap húsvét előtti vasárnap, a római egyház elnevezése szerint Dominicca palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el. A 7. sz.-i bobbiói misekönyv szerint a pálmaszentelés már ismert volt, körmeneteket e napon pedig már a 6. sz.-ban is tartottak. A szentelt pálma zivatar, villámcsapás, tűz és különféle varázslás ellen használták.
Nálunk barkaszentelésnek is nevezik. A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződött. Nálunk a hivők maguk vitték a templomba a barkát. Az ágakat az oltárt környező falakhoz állították. Az ország nagyobb részében általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy.
- Egercsehiben az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor zörgött az ég, bedobták a tűzbe, és elégették.
- Szegeden egy-egy barkaszemet lenyeltek a hideglelés ellen.
- Néhol a rokonok, jóbarátok sírjára is tűztek egy-egy barkaágat.
- Csantavéren ekkor zöld búzát szakítanak, beleteszik a mosdóvízbe, a lányok abban mosakodnak meg, szép sima lesz az arcbőrük.
Bácskertesi Virágvasárnapi ének:
https://www.youtube.com/watch?v=sPZaijqKkUs&t=22s
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi népszokások
Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok V.
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe. Régen a fiúk a kúthoz, vályúhoz cipelték a lányokat, ahol vödörrel öntötték rájuk a vizet. Néhol még most is él ez a hagyomány. Mivel most nem lehetett menni, locsolkodni, így összegyűjtöttünk egy csokorral a falvakban fellelhető locsolóversekből.
Kicsi a kertem sok a virág,
Sietnem kell várnak az ibolyák,
Meglocsolom szépen nap süt az égen,
Ragyogjanak nékem nárciszok, rózsák, violák a réten!
Szabad-e locsolni?
Gyöngyösi Norbert – Tiszaszentmiklós
Csibe csipog, nyuszi fülel,
Hogy a versem hogyan sül el?
Ha megtetszik itt a markom,
Tojást várok, azért tartom.
Rúzsa Sándor – Tiszaszentmiklós
Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!
Dunai Ilonka – Tiszaszentmiklós
Kora reggel elindultam,
Erdőn, mezőn jártam,
Ringatózó tölgy tövében
Kisnyulakat láttam.
Tojást cipelt mind a három:
Lilát, sárgát, kéket.
Ha nem bánod, én örömmel,
Meglocsollak téged.
Mészáros Attila – Padé
Most ébredtünk húsvét hajnalára,
Vizet locsolni a lányok hajára.
De nem ám a kútból a hideget,
Hanem az illatos kölnivizet.
Kérem a lányokat, elém álljanak,
Hogy jövő húsvétig el ne hervadjanak!
Komáromi Róbert – Padé
Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főként a dógos szülők jó nevelt lányának.
Elmondom én gyorsan jövetelem célját,
Megöntözöm a környék legszebb lányát.
Kívánok-e háznak mindenből hát eleget,
Főként bégességet, egészséget és szeretetet.
Szabad-e locsolni?
Újhelyi Nándor – Törökkanizsa
Küldetésem, hogy a szórvány magyar közösségekben erősítsem a magyarság tudatot hagyományok ápolását. A húsvéti hagyományok felelevenítése céljából hirdettem az óvodásoknak és iskolásoknak húsvéti rajzpályázatot (like-vadászat). Cél volt, hogy a fiatalok is mélyedjenek el hagyományaikban. Szerettem volna, hogy csodás alkotások szülessenek otthon. A felhívásra ötvennégy gyermek készített valamilyen technikával pályázatot. Akik küldtek műveket azok virtuális oklevélben részesültek.
A rajzok a következő oldalon tekinthetők meg:
https://www.petofiprogram.hu/galeria/kepek/husvetihagyomanyeszakbanatban
Köszönöm az együttműködést községeimben működő egyesületeinek: a Piros Tulipán Magyar Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, Tiszaszentmiklós; Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, Csóka; Takáts Rafael Magyar Kultúrkör, Padé; Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, Törökkanizsa.
