Mindenki különös figyelmet fordít az újévi szokásokra, babonákra. Szilveszterkor tett fogadalmak 80 százalékát már január közepén elfelejtik. Ezért úgy gondoltam, hogy valami különös dologgal lepem meg a dévai unitárius híveket.
Az év első vasárnapján citerától lett hangos a dévai unitárius egyházközség temploma. Az istentisztelet után Talapin Tímea örvendeztette meg a híveket gyermekdalok és népdalok elciterázásával. Többek között elhangzott a Szélről legeljetek, Hej, Dunáról fúj a szél, Szegény legény vagyok én, Hej, tulipán tulipán, melyek eljátszását még Lupényban együtt sajátítottuk el. Míg pendültek a húrok, a jelenlevőket egy feladattal bíztam meg: gondoljanak arra, hogy mire van a legnagyobb szükségük az új esztendőben, de ezek a kívánságok nem lehettek kézzel fogható dolgok. Olyan sütikkel leptem meg a híveket, amelyeket megszórtam szeretettel, békességgel, egészséggel, türelemmel és kitartással. Az „újévi varázsmuffint” elfogyasztók feltöltötték raktárukat a titkos hozzávalókból, hogy sikeresebb év elé nézzenek.
Néha kell gyermeki, tiszta szívvel hinni, hinni a csodákban!
Koppándi Zoltán lelkész úr által elmondott áldást idézve kívánok sikerekben gazdag, boldog új évet mindenkinek!
„Legyen előttetek mindig út,
fújjon mindig a hátatok mögül a szél,
az eső puhán essen földjeitekre,
a nap melegen süsse arcotokat,
s egész életetekben hordjon tenyerén a gondviselő Isten.”
