A világhírű magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójára emlékezünk 2017-ben. Kodály módszere az ENSZ Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tavalyi döntése értelmében bekerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a népzene legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe. Az UNESCO ezzel elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak hirdette meg, így is támogatva, hogy a hagyományos népzene és a zenei készségfejlesztés hozzáférhetővé váljon mindenki számára, és bátorítsa a közösségeket a zene mindennapos használatára.
Kodály Kecskeméten született, gyermekéveit Galántán töltötte, a nagyszombati érseki főgimnáziumban érettségizett, innen vezetett az útja a zenetudósi pálya felé, melynek fontos területe a zenei néprajz volt. Gyűjtőútja során is visszatért Galántára és vidékére, az itt összeszedett anyag pedig Galántai táncok címmel vált ismertté. Galánta, illetve a Zoboralja vidéke ma is nagyon fontosnak tartja Kodály munkásságának életben tartását. Az évfordulóhoz kapcsolódva a Csemadok székházában rendezett kiállítással vette kezdetét az a programsorozat, mely ennek jegyében zajlik majd a következő egy évben Felvidéken, a Csemadok szervezésében.
A megnyitón Kodály Vessünk gátat kiejtésünk romlásának című írásából olvasott fel Molnár László, megidézve, hogy látta a zeneszerző nyelv, hang és magyarság viszonyát. Majd Szabó József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének első beosztottja mondott köszöntőt: az UNESCO döntésének jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a világ arra kíváncsi, mi, magyarok mit tudtunk hozzáadni Európa kultúrájához. Kodály munkásságának meghatározó részét töltötte a zenei nevelési koncepció kialakításával, mely ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti. Józsa Mónika karnagy, egyetemi oktató Közönségnevelés, közösségformálás, nemzetépítés címmel a zeneszerző ez irányú gondolatait szedte össze és értelmezte, kiemelve, hogy Kodály felismerte, a nyelvi és a zenei nevelés a nemzetnevelés alapja, s hogy zenei anyanyelve is csak egy lehet az embernek.
Görföl Jenő a Csemadok OT titkára pedig a kiállító művész, Tavaszy Noémi életét és munkásságát idézte: 1927-ben született, rajztanári képesítést szerzett, s csak ezután képezte magát, mestere Bortnyik Sándor volt. A kiállításon bemutatott linómetszetek a nyolcvanas években készültek, a népművészetből merítve. Sok képen egyes tájegységek hímzésvilágát jelenítette meg a művésznő. A megnyitó alkalmával a gesztei Téliződ Női Éneklő Csoport hozott zoboraljai dallamokat gyönyörű, gesztei viseletben. A megnyitó végén Takács András néptánc-koreográfus szót kérve felidézte, hogy a Csemadok 1969 óta rendez Kodály Napokat Galántán.
