2015. november 2-án, a segesvári Gaudeamus Alapítvány udvarán megemlékeztek az elhunyt tanárokra, és az emlékükre felállított kopjafát koszorúzták meg a Mircea Eliade Főgimnázium tanárai és a szórványkollégium diákjai.
A Mircea Eliade Főgiumnázium magyar tagozata 55 éves jubileumát ünnepelte 2015 tavaszán. 2010-ben állították a kopjafát az elhunyt magyar tanárok emlékére. Jeles eseményeken, évközben megemlékeznek a kopjafánál, azonban halottak napján most első ízben koszorúztak , és gyújtottak gyertyát. Simon Imre katolikus segédlelkész imával zárta a megemlékezést.
A Gaudeamus Alapítvány kulturális-szellemi otthont ad a segesvári magyarok számára. Nehéz megélni szórvány közösségben a mindennapokban a magyar közösségi életet. Ahhoz, hogy a közösség egyben maradjon, hogy a mindennapi küzdelmeknek eredményei legyenek, fontos megemlékezni azokról a pedagógusokról, akik munkásságuk során sokat tettek a magyarság fennmaradásáért. Halottak napján egy koszorúzással ápoltuk emléküket, ezáltal egy olyan közösség tagjai lehetünk, akik méltóan ünneplik meg az ősök erőfeszítéseit, munkásságát, hogy magyarságtudatunk fennmaradjon,
Reményik Sándor - Viszontlátásra
Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom, sohasem tudhatom:
szoríthatom-e még
azt a kezet, amit elengedek.
Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha aztán sem - talán egy év múlva.
S ha még akkor sem - hát ezer év múlva.
Viszontlátásra a földnek porában,
viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
vagy a Tejút valamely csillagán -
Vidám viszontlátásra mégis, mégis!
