Lukanényén és a környező településeken a citera - a hegedű mellett - a népi kultúra és a mindennapi élet velejárója, és kísérője volt. A településen először id. Híves Vince alapított zenekart 1972-ben, melyet később Gyapjas József vezetett, s a fiatalabb generáció 1989-ben Híves Györgytől vett át. A zenekar művészeti vezetője tehát ettől kezdve Tóth László, aki szerényen és alázattal fordul mind a zenekar, mind a zenei alkotások felé.
A zenekar már négy évtizede működik kisebb megszakításokkal, de annál sikeresebben, tagjai: Tóth László vezetésével Híves Vince, Lenicky József, Híves László, Tóth Sándor, Tomasík Timotej, Kovács József, Varga Zoltán és Bódi György.
Kérdésemre, mi a motivációs erő, amely ennyi ideje összetartja és előre viszi a zenekart, a következő választ kaptam: „’89-től kilenctagú a zenekar, azóta ugyanebben a felállásban zenélünk. A csoporttal úgy vagyunk, hogy ez szinte már család, gyerekkorunk óta együtt vagyunk. Van, hogy összeülünk próbálni, és nem is zenélünk, hanem örülünk annak, hogy már végre együtt lehetünk. A barátság, a közös zenélés szeretete mondhatjuk, hogy az összetartó erő.”
A hagyományőrző citerazenekar A tavaszi szél vizet áraszt… országos népdal és népzenei versenyeken kiemelkedően szerepelt, a zsűri háromszoros Aranypáva-díjjal jutalmazta tehetségüket, majd 2008-ban kapta meg a X. Országos Citerafesztiválon az első nagyobb szakmai kitüntetését, a fesztivál vándorserlegét. A sikereket követően Felvidéken, Kárpát-medencében és Európa-szerte vállaltak és vállalnak mai napig fellépéseket, de a Nagykürtösi járást mindig előnyben részesítik, igyekeznek minden eseményre eljutni, ahová meghívást kapnak. „Ami a háttér, az meg a legfontosabb, amit nem szabad elfelejtenünk: a támogatás. A támogatás, ami Csemadokon keresztül jön, helyi tagok, a lukanényei lakosok, az önkormányzat, a falu: mindent megadnak, támogatnak minket. Nélkülük ezt nem lehetne csinálni. Igyekszünk ezt visszaadni nekik a fellépésekkel.”
A Lukanényei Citerazenekar 2006-ban „Játsszunk szívből!” címmel adta ki első lemezét, melyen többek között Kodály-gyűjtemények, szatmári, Galga menti, dunántúli és Ipoly menti palóc népdalok hallhatóak. Ugyanebben az évben kezdtek el együtt dolgozni a Pannonia Citerazenekar frontemberével, Bódi Györggyel, akinek elmondásuk szerint nagyon sokat köszönhetnek: „…a mentorunknak tekintjük. Ő általa tanuljuk a népdalokat, segít gyakorolni, vagy például vannak népdalok, dudanóták, melyeket segít rákomponálni a citerára.” Ugyanakkor egy másik változás is történt a zenekar életében, a sándorfalvi Budai Sándor által 1972-ben készített citerákat új hangszerekre cserélték. „A hangszereink: prím, tenor, kisbasszus és bőgőcitera. A nagybőgő a zenekar stílusában nagy változást hozott. Az első CD-n még mindenki ugyanazt játszotta, most már a dallamot viszi a prím, majd a tenor. Meg akartuk mutatni, mi mindent lehet kihozni a hangszerből – gondoljunk itt a Radetzky marsra vagy az A-moll csárdás feldolgozásunkra.”
A kitartó és szorgos munka eredményeként 2017 áprilisában jelenik meg a zenekar második CD-lemeze „Játsszunk szívből! 2” címmel, a rajongó közönség nagy örömére.
A zenekar számára fontos a szakmaiság, rendszeren járnak Balatonkenesére citeratáborba, törekednek arra, hogy minél többet gyakoroljanak. „Minél többen ismernek minket, annál több embernek kell megfelelnünk, annál jobban kell odafigyelnünk, és finoman, pontosan dolgoznunk. … Ennek meg is jött az eredménye: a KÓTA-díj. Nem tudtunk róla, nagyon meglepett minket a jelölés, fantasztikus élmény volt a díjátadó. Én úgy tekintem, mint egy életműdíjat…. Ezt nem kaphattunk volna meg, ha nincs a támogatás, melyet már említettem, amelyet itthonról, Lukanényéről kapunk.”
A KÓTA-díj elismerő oklevelében a következő szerepel: a Lukanényei Citerazenekarról: „A felvidéki több generációt átfogó, közel fél évszázados citerazenekari hagyomány magas szintű ápolója. Fontos célkitűzésük a felvidéki népzenei hagyományok és szokások megőrzése, az ifjúsággal való megismertetése. A felvidéki népzenei kultúra és hagyományok magas szintű ápolásáért és továbbadásáért…(illeti őket a kitüntetés)”
Akinek volt szerencséje hallani a zenekart előadás közben, az tudja, hogy milyen alázattal és jó kedéllyel énekelnek és játszanak a tagok, a barátok, a lukanényei citerás nagycsalád, s az tudja, hogy a díj jól megérdemelt helyre került.
Köszönöm szépen Tóth Lászlónak a tartalmas beszélgetést, további sikeres és örömteli munkát kívánok Önöknek!
