Magyarországon és a határain túli magyar közösségekben 1989 óta ünneplik minden évben január 22-én a Magyar Kultúra Napját. Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Így vált ez a téli nap emlékezetessé, a magyar Himnuszunk és kultúránk napjává.
A pélmonostori rendezvény során a vendégek kisebb ízelítőt kaptak a Himnusz születésének fontosabb időszakaiból, majd az Alfalusi Vegyes Kar és a Sepsei Népdalkör énekelt dalcsokrokat. Őket követte a laskói általános iskola három diákja (Potalec Nika, Vajda Márk és Varga Dorotea Panna), akik drávaszögi népdalokkal szórakoztatták a megjelenteket. Az énekek között hallhattuk Molnár Ljubić Mónika és Rómer Edina előadásában egy-egy magyar szerző által írt verset, majd a Kopácsi Alkalmi Zenekar előadásában hangzottak el magyar dalok.
Az anyaország határain túl is minden magyar közös érdeke, hogy nyelvünk kifejezőereje, szépsége és színessége ne fakuljon, hanem tovább gyarapodjék, mint a jól gondozott kertek - ezzel a gondolattal zárult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének központi, magyar kultúra napi műsorának első része.
Az est második részében hallhattuk Jakab Sándor, a HMDK elnökének köszöntő beszédét, aki a magyar kultúra megtartásának, ápolásának fontossága mellett kiemelte, hogy a szélesebb értelemben vett kultúránk mindennapjaink meghatározója.
Ezután Magyar József zágrábi magyar nagykövet következett, aki beszédében az ilyen ünnepek jelentőségét hangsúlyozta. "Az ilyen pillanatok azért is fontosak, mert tovább erősítenek bennünket, illetve a magyar nyelvet, amely a szláv nyelvek közé ékelődve is meg tudott maradni." - mondta a nagykövet úr.
Magyar József nagykövet úr tartja köszöntő beszédét
A beszédeket az oklevelek átadása követte.
A horvátországi magyar kulturális szervezeteket tekintve kevés olyan akad, mely közel 40 évnyi munkásságot tudhat maga mögött. Az Alfalusi Vegyes Kar elődje Kopácson alakult meg, első éveiben csak asszonyok alkották, majd később férfiak is csatlakoztak hozzájuk, és vegyes karrá bővültek. Később e kórus hatására más településeken is elkezdődtek a szerveződések.
Az Alfalusi Vegyes Kar 5 tagja részére (Csokonai Margit, Molnár Margit, Déra Julianna, Pap Aranka és Kettős László), akik évtizedeken át részt vettek a kórus fejlődésében, a környékre jellemző népdalok gyűjtésében, továbbá megjelentek a helyi és környékbeli eseményeken, programokban; munkájuk elismeréséért a HMDK-t képviselő Jakab Sándor oklevelet nyújtott át.
A díjazottak
Az est során átadásra került az Ács Gedeon Életműdíj is.
Ács Gedeon 1819-ben született Bellyén, a csúzai református lelkészi hivatal vezetése mellett Drávaszög XIX. századi népéletének tudós megfigyelője és leírója, naplóírója volt. Az 1848-1849-es szabadságharc bukása után követte Kossuth Lajost a száműzetésébe, aki ekképpen emlékezett meg róla: „...tisztelendő Ács Gedeon protestáns lelkész Magyarországról, aki kitűnt hazafias buzgalmával hazánk szabadságáért és függetlenségéért folytatott küzdelmünkben, és protestáns lelkészi hivatásának odaadó jeleseként kényszerült száműzetésbe, miután hazánk érdemtelenül elbukott. Így a száműzött hazafiak egy csoportja Törökországban kereste és találta a menedéket. Ő a száműzetés szomorúsága és ínsége közepette a vallás vigasztalásával lankadatlanul gondoskodott a hazátlan emigránsokról..." A lelkész 1861-ben visszatért Csúzára, ahol haláláig a település lelkészeként szolgált. Igazi közéleti ember volt, olvasóegyleteket alapított. Emlékére a HMDK 1997-ben megalapította az Ács Gedeon Életműdíjat, melyet azon személyeknek ígérnek oda, akik kiemelkedően sokat tesznek a horvátországi magyarságért. (Forrás: reformatus.hu)
Idén a Magyar Kultúra Napját ünneplő esten ezt a díjat Ruzsicska Ilonka kapta meg. A hölgy 15 éve pedagógus a kopácsi óvodában, kiemelkedően fontosnak tartja a magyar kultúra és hagyományok átadását a fiatalság részére, továbbá oszlopos tagja az Alfalusi Vegyes Karnak, az Arany János Kultúregyesületnek és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának is.
Jakab Sándor átnyújtja Ruzsicska Ilonkának az Ács Gedeon életműdíjat
