2015. szeptember 29-én honismereti kirándulást szerveztem a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjainak, amely során az anyaországi Drégely várát látogattuk meg. A kirándulást a drégelypalánki Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban kezdtük, ahol a diákok megtekinthették a Szondi emlékkiállítást, valamint megnézhették a Turisztikai Központ rövid filmjeit, amelyek révén megismerhették a korabeli harcászati eszközöket, módszereket és Drégely vár 1552. évi ostromának történetét. A frissen szerzett információk birtokában nagy lelkesedéssel indultunk meghódítani a Drégely várát.
A Drégely várát 1274-1285 a Hunt-Pázmán nemzetség építette egy 444 m magas vulkanikus kúpra. A következő három évszázadban többször is tulajdonost cserélt, leginkább fényűzően berendezett vadászkastélyként emlegetik korabeli dokumentumokban. Harcászati jelentősége 1541-ben Buda várának török általi elfoglalása után nőtt meg. Az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki városokat védelmezte. Ali budai pasa 1552. július 6-án indított a vár ellen ostromot, több mint 10.000 főnyi seregével. Szondi György, a vár akkori hős kapitánya, a mindössze 146 főből álló seregével megpróbált ellenállni a nagy erejű török rohamnak, de rövid öldöklő harc után a vár július 9-én elesett, a várvédők és a várkapitány mind meghaltak a harcokban. Drégely vára a nemzeti örökség része, 2012-től történelmi és nemzeti emlékhely. A Drégelyvár alapítvány, amely felügyeli a vár felújítását célul tűzte ki, hogy minden magyar embernek a Földön legyen egy köve a várban. Ezért kőjegyet lehet váltani jelképes összegért, amit mi is megtettünk.
A laza sétának induló vártúrára Schaffer-kúttól indultunk, ahol már a tábla is figyelmeztetett, hogy nem is lesz olyan könnyű dolgunk. Az észak Börzsöny magányos csúcsára nagyon meredek kaptatón juthatunk fel, de az erőltetett menetér cserébe kárpótolt minket a gyönyörű őszi erdő látványa. A Drégely vár sikeres meghódítása után a várból csodálatos panoráma tárult elénk. Örömmel láttuk a folyamatosan zajló felújítás nyomait a várfalakon. Szondi György sírjánál felidéztük a Drégely vár ostromát, és eltűnődtünk azon, hogy vajon mi képesek lennénk-e a hazánk védelmében ilyen önfeláldozó cselekedetre. Ezután a diákok a Drégely várról szerzett tudásukat egy történelmi kvíz kitöltésével bizonyíthatták.
Nagyon örülök, hogy ezt a honismereti kirándulást meg tudtam szervezni a gimnázium tanulói számára, és annak is, hogy a gimnázium valamennyi tanulója részt vett ezen. Ahhoz, hogy ezek a gyerekek tudják, hogy hová tartanak, nagyon fontos tudni honnan indultak, honnan jöttek. Fontos, hogy megismerjék történelmi kincseinket, nevezetességeinket, őseik történelmét, kultúráját, népdalait, néphagyományait. Mindez nagyon fontos, hogy nemzeti identitásuk, magyarságtudatuk biztos alapokon álljon, mert a magyarság viselése nem mindig „büszke gyönyörűség”, hanem a határon kívüli magyarok számára ez sokszor igen kemény, nehéz feladat. Ehhez szükség van ilyen kirándulásokra, ami megerősíti ezeket a fiatalokat abban, hogy a magyarságukat büszkén vállalják.
Tiszteletet és csodálatot érzünk a várvédők emberi nagysága előtt. A Drégely várából mindenki jobb emberként, jobb magyarként távozik!
