Minden mese végén megbeszéltük röviden a mondanivalóját, a saját éltetünk eseményeihez, családi, baráti viszonyaikhoz kapcsolva a tanulságokat.
Vekerdy Tamás szavait idézve: ”A mese nem elvezet a valóságtól, mint sokan gondolják, hanem odavezet hozzá, mélyre vezet a lelki valóság tartalmaiban, legyen szó szeretetről és gyűlöletről, a fent emlegetett életről és halálról, jóról és rosszról, küzdelemről.”
A filmvetítés után minden kisdiák szabadon választhatott kedvére valót a mesékből, melyekről aztán rajzokat készítettek. Huszonöt gyermek szorgos kis keze a színes mesevilágba röppentette a rajzokat szemlélőket.
A legkedveltebb motívum a bugyuta ember, a béka, és a kolbász volt, de nem maradhatott le a rajzokról a napocska, az otthon, a virág motívuma sem, és bizony felhők is jártak a papír adta égen.
A rajzok elkészültével kiállítást rendeztünk belőlük az iskolával szemben lévő helyi üzlet kirakatában. Így mindenki láthatja gyermeke, unokája, szomszédja és saját rajzait minden nap a kirakatban.
Nagy örömmel fedezték fel a szülők gyermekeik rajzait, a Bástya Kollégium csángó gyermekei saját műveiket, mellyel színesebbé varázsolták, hangulatosabbá, meghittebbé tették a bolt bejáratát.
A vicei Dsida Jenő általános iskola pedagógusai, kisdiákjai, a falu és a kollégium lakói nagy örömmel fogadták a magyar népmese napjáról való megemlékezést.
