Immáron 16. alkalommal került megrendezésre Vajdahunyadon a "Mátyás király udvarában" elnevezésű kétnapos gyermekfoglalkozás, amelyben a helyi magyar tannyelvű óvodások és kisiskolások egyaránt részt vettek.
Amint azt az ötletgazda Kiss Mihály Andrástól, a helyi 6-os Számú Általános Iskola aligazgatójától megtudtuk eredetileg a Dévai Renaissance Táncegyüttes repertoárjához szervesen kötődve, táncaikat a szélesebb közönséggel is megismertetve indították útjára anno "Hunyadi reneszánsz" néven azt a többnapos összművészeti, ismeretterjesztő program-sorozatot, amelynek egyik eleme volt a címben szereplő "Mátyás király udvarában" gyermekfoglalkozás. Mára a magyar ajkú diákság a hagyományt – megfogyva bár, de törve nem –, ez utóbbi programot kétnapossá bővítve élteti tovább.
A jól felépített, gondosan megszerkesztett koncepció az eredetileg a mérnöki diplomával rendelkező Armean Blanka tanítónő munkáját és kreativitását dicséri. A naptárhoz is igazodva, a december 8-i Mátyás-napon egy tanóra keretén belül Hunyadi Mátyás történetével és címerével ismerkedtek meg a gyermekek – egyenként el is készítve annak mását. Még ennél is izgalmasabb volt az a szobaszínházi produkció, amelyből megtudhattuk: Hogyan került a holló Mátyás király címerébe? A gyermekévei alatt túszként kezelt ifjú Mátyás, az őt foglyul tartó porosz király, a kiszabadítására igyekvő édesanya, Szilágyi Erzsébet és az üzenetet "szállító" holló szerepébe bújt gyermekek láthatóan élvezték a színjátékot – akárcsak a közönség, a karnyújtásnyira lévő óvoda Pál Judit által vezetett "Süni csoportjának" tagjai. A jól megérdemelt taps után, a szobaszínház hirtelen moziszobává alakult, és a tantermi okostelevízión közösen megnéztek még két mátyáskirályos rajzfilmet: A tök és a négy ökör, illetve az Egyszer volt Budán kutyavásár címűeket.
Még aznap délután az előadást a helyi Magyar Házban a szülők és nagyszülők előtt ismételték meg, nem kisebb sikerrel. Kiegészítő, kézműves foglalkozásként nyakba akasztható medálokat készítettek: gyúrtak, formáztak, festettek és végül sütöttek ki 110 °C-fokon a "lerben", ahogy errefelé mondják. Az elkészült darabok természetesen hazavihetők voltak, akárcsak az egész napos élmény!
Másnap reggel az iskolában Mátyás király kincse hozta izgalomba a nebulókat. A 10 pontból álló játékfüzér (A holló üzenete, Corvinák titka, A holló nyoma, A titkos kút rejtélye, A király is pihen, A Fekete sereg próbája, A korona darabjai – mini-puzzle, Az igazság próbája, A rejtekhely mestere, A kincs) a diákokat tér- és időutazásra invitálta, Mátyás király életének helyszíneire és korába. Így vált az osztályterem egyfajta szabadulószobává, csak itt nem a kijutás volt a lényeg, hanem az elrejtett információk birtokbavételével az uralkodó életének szintereibe való bejutás, jobban mondva: betekintés. S kell is ez ott, ahol a Hunyadiaknak köszönhetően a történelem ennyire kézzelfogható közelségben van!
Mert ahogy a közeli Déván a bárhonnan jól látható "magos vár", Vajdahunyadon a várkastély az a jelképes pont, egyben origó, amelyre tekintve a helybeliek pontosan tudják, hogy hová tartoznak, és dicső múltjukra támaszkodva milyen jövőt építsenek maguknak a szülőföldjükön. Ehhez elengedhetetlen az a fajta hagyományőrzés, amelynek az elmúlt napokban egy apró, de annál fontosabb alkotórészét láthattuk Vajdahunyadon.
(A hagyományokhoz híven a program a második napon Déván, a Téglás Gábor Elméleti Líceum kisiskolásai részvételével is megvalósult, Kiss Mónika tanítónő vezetésével.)
Az eseményt Communitas Alapítvány, illetve az RMDSZ vajdahunyadi szervezete támogatta, a szervezők között pedig megtaláljuk a Hauer Erich Nonprofit Társaságot és a Matei Corvin Műszaki Líceumot.
