A háromnapos rendezvényen a világ 20 országából mintegy 150 vendég vett részt – köztük a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetét képviselő jelenlegi elnök, mentorom, Sutus József.
A nyitónapon a közösség tagjait Áder János köztársasági elnök fogadta a Sándor palotában. Ezután, a Parlamentben rendezett szimpóziumon – melynek témája a lengyel-magyar barátság volt – felszólalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, illetve Marek Kuchcinski, a Szejm elnöke.
Másnap, május 7-én Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős miniszteri biztos a 60 évvel ezelőtti eseményekről tartott előadást a Várkert Bazárban, majd Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet a közösség tagjainak. A kormányfő, felszólalását követően biztosított az eszmecsere lehetőségét, s válaszolt a résztvevők kérdéseire.
„A magyar szabadság éve” programsorozat keretében megvalósult III. Magyarország Barátai Konferenciát az „1956-os Emlékbizottság” támogatta, s a rendezvényen mutatták be az alapítvány ’56-os kiadványát is.
A keménykötésű, korlátozott számban megjelenő, elegáns könyv „Az én forradalmam – Visszaemlékezések – 1956” címet viseli.
A kétnyelvű (magyar-angol) kötet a külföldi magyar közösségek személyes visszaemlékezéseit tartalmazza, köztük természetesen a macedóniai magyarok történetének egy szeletét is. A forradalom után Krusevó kisvárosába érkezett mintegy félezer honfitársunk, ezen belül pedig egy titokzatos fiatalember, Béla története – túlzás nélkül állíthatjuk, drámája – elevenedik meg az oldalakon.
A macedóniai magyarok életének e kiragadott epizódját korábbi dokumentumfilmünk (melyről korábban itt írtam) nyersanyagának fordításával és feldolgozásával magam publikáltam, az írást korabeli fotókkal illusztrálva.
A Konferencia hivatalos, szintén kétnyelvű kötetében rövid összefoglaló jelent meg többek között a teleházról és magáról Sutus Józsefről.
Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a Magyarország Barátai Alapítvány világtalálkozója minden szempontból sikeres volt: párbeszéd folyt az ország vezetői és a diaszpórában élő magyarság között, méltó megemlékezés az 1956-os hősökről, s nem utolsó sorban a macedóniai magyarság újbóli megjelenése a magyar köztudatban.
Bizonnyal nem utoljára.
