Őseinkre emlékeztünk
2017. október 22-én, vasárnap együtt indultunk útnak autóbuszokkal és személygépkocsikkal a hátszegi medence egyik legősibb településére, Kispesténybe. Itt szentmisén vettünk részt Böjte Csaba testvér vezetésével. Ezen a településen összetartó magyar közösséget találtunk, vendégszeretetük szívmelengető érzés volt számunkra. Az 1600-as évek körül épült templom kertjében együtt imádkoztunk, majd közös ebéd után elindultunk a körülbelül 15 kilométeres zarándokútra.
A Szent Ferenc Alapítvány gyermekeivel, nevelőivel "Erdély Vaskapuját" céloztuk meg. Csaba testvér meghívására csatlakoztam a zarándokúthoz, mely számomra felejthetetlen élmény volt. Ösztöndíjas társam, Surányi Bettina a zarándokút "énekkarával" dicsőítette Istent, és buzdította szebbnél szebb énekekkel a zarándokúton résztvevőket. Végül Zajkány község határáig zarándokoltunk, ahhoz a helyhez, ahol Hunyadi János 1442-ben 15.000 fős csapatával a 80.000 fős török sereget legyőzte. A település Hátszeg városától nem messze fekszik, a Retyezát hegység alatt. Ezen a helyen vártak az alapítvány munkatársai minket, ahol gyümölccsel és kaláccsal kínálták a zarándokúton résztvevő gyerekeket és felnőtteket. A csata helyszínén fákat ültettünk. A magyar vezér hite és kitartása példa legyen előttünk, minden lehetetlennek tűnő feladat során!
Részlet a csata történetéből:
"A Zajkányi, vagy Vaskapu-hágói csata 1442. szeptember 6-án zajlott le. Azért hívják Zajkányi csatának is, mert a hágó keleti részén lévő első település Zajkány. Mindkét vezér úgy állította fel a seregeit, hogy a legjobban ki tudják használni a földrajzi előnyöket. Hunyadi János bízott a nehézlovassága rohamában, ezért középre és szárnyakra helyezte ezeket a csapatokat. Közöttük íjászok, könnyűlovasság és nehézgyalogság állt. A törökök kihasználva létszámfölényüket, két- de lehet hogy háromsoros harcrendben álltak. Az összecsapás a magyar nehézlovasság rohamával kezdődött, amit a török hadrend visszavert, és ezen felbátorodva rohamozott. Öldöklő, hullámzó közelharc folyt az egész csatatéren. A szárnyakon a domborzat viszonyait kihasználva, huszita harci szekerek a török vonalakat átkarolták, támadásuk teljes meglepetés volt. Hunyadi János ekkor vetett be először harci szekereket a török ellen. Az ismeretlen hadi eszköz megjelenése és a magyar nehézlovasság folyamatos nyomása megbontotta a törökök harcrendjét. Az oszmán vezetőknek nem sikerült megállítani csapataik hátrálását és végül megfutását sem. A több mint négyórás ütközet végén a magyar csapatok óriási győzelmet arattak. A török sereg több mint fele holtan maradt a csatatéren. Hunyadi a nagy győzelmet kihasználva tovább támadott, és a bolgár területekről nagy zsákmánnyal tért haza." Forrás: Bonfini leírása, Bánlaky József: A Magyar Nemzet Hadtörténelme
