A Civil Piknik egy olyan közösségi tér, ahol a szakmai párbeszéd kötetlen formában bontakozhat ki a civil szféra szereplői között. A kétnapos program gerincét interaktív műhelybeszélgetések alkották, de az idő legnagyobb részét szabad foglalkozások töltötték ki annak érdekében, hogy az egész éves erőfeszítésekben kimerült résztvevők feltöltődhessenek, és inspirációt gyűjthessenek további tevékenységükhöz. Az első nap 34 civil szervezet képviseletében összesen 44 szakember gyűlt össze a festői szépségű Kaszoján.
A természetközeli helyszínek segítették a feltöltődést (Kaszoja, Arad megye)
Mivel a rendezvény résztvevőinek többsége első alkalommal találkozott egymással, ezért egy rövid bemutatkozás keretében mindenki felvázolta, hogy milyen tevékenységet végez saját közösségében. A nap hátralévő részében dramatikus foglalkozások és egy íjászkodással egybekötött látványos Baranta bemutató is segítették az oldott légkör kialakítását.
A temesvári Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület bemutatója után a Civil Piknik résztvevői is kipróbálhatták a hagyományos íjászkodást
A találkozó második napján két vitaindító kérdés köré rendeződött a szakmai tapasztalatcsere. Egyrészt arról osztották meg gondolataikat a résztvevők, hogy milyen értékeket fedeznek fel saját közösségükben, illetve mit tesznek és tehetnek annak érdekében, hogy ezen értékek megmaradjanak, és továbbra is beépüljenek a fiatalabb nemzedékek hétköznapi gondolkodásába. Másrészt a saját lakóhelyükről hozott konkrét példák bemutatásán keresztül járták körbe az iskolák és a civil szervezetek közötti együttműködés témakörét. Az egymást követő rövid felszólalásokból egyértelműen kirajzolódott, hogy az eltérő régiók speciális adottságokkal rendelkeznek. A szórványközösségekben működő civilek tevékenységét alapvetően befolyásolja az, hogy a délvidéki és erdélyi területekhez hasonlóan etnikai tömböt alkotnak a magyarság képviselői vagy pedig egy olyan etnikailag sokszínű, de széttöredezett környezetben kell munkálkodniuk, mint a Bánság romániai része. A tömböket képező szórványközösségek előnyt és nagyobb védelmet élveznek a nyelvi homogenitás és a kiépültebb intézményrendszer miatt, de e tekintetben sem szabad általánosítanunk, hiszen például a délvidéki szabályozások annyira szigorú jogi környezetet teremtenek, hogy sokszor a nemzetiségi intézmények még egy tantermet sem tudnak rendelkezésre bocsátani az egyébként non-profit jellegű, önkéntes alapon szerveződő civil tevékenységekhez. Ugyanakkor a gyorsan fogyatkozó, más nemzetiségekkel elkeveredett kis lélekszámú szórványközösségek megmaradása sok esetben szinte elképzelhetetlen a civilek által életre hívott szervezetek nélkül, mivel a legerősebb magyar tannyelvű intézmények is támaszkodnak rájuk a forrásszerzés és a közösségszervezés terén.
Műhelybeszélgetés a civil szervezetek képviselői között,
moderátorok: Kovács Katalin és Dr. Bodó Barna
Bár a különbségek kitárgyalása ismeretbővítő hatással bírt, de a kétnapos diskurzus végén mégis a közös távlati célok kerültek középpontba. Legfontosabb feladatnak a magyar civil hálózatok megerősítését tartották a résztvevők. Ennek érdekében tevékenységi kör alapján kisebb csoportokba rendeződve folytatják majd a speciális szakmai kérdések megvitatását és a konkrét együttműködési lehetőségek kialakítását.
A rendezvény a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Szórvány Alapítvány közös szervezésében valósult meg.
