A rimaszombati 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat karácsonya
Karácsony hava, december ismét eljött, elhozva az ünnepeket, s az azt megelőző szeretetteljes készülődést. A várakozás heteiből idén egy teljes napot tölthettünk együtt, mi cserkészek otthonunk meleg falai között, melyet belengett a mézeskalács, a fenyő és a méhviasz édes illata, így igazi karácsonyi hangulatot árasztva.
Sajnos az idei évben hó nélkül, esőben telt a nap, de ez nem szegte kedvünket. A napot játékokkal indítottuk, majd megindult az igazi sürgés-forgás; lapok, tollak kerültek elő, lázas keresgélés kezdődött: a gyerekek s az őrsvezetők bejárták az otthon minden zeg-zugát, itt egy mente került elő, ott egy kard villant. De mire is volt ez a nagy kutatás s keresgélés? Régi idők karácsonyi történeteit kapták meg az őrsök, melyeket leporolva új köntösbe kellett öltöztetniük.
Az új mesék kitalálására, a jelmezek, s jelenetek megírására a délelőtt állt rendelkezésükre, délután a szülőknek, s a kedves vendégeknek, már, mint ajándékot adták át, karácsonyi műsorként az összeállított színdarabokat. A készülődést félbeszakította a Muskátli Mesebusz érkezése, amelyben a gyerekek megismerkedhettek Pósa Lajos bácsival és munkásságával, kinek nevéhez fűződik a 130 éve megalapított Az Én Újságom.
A mesék világából visszatértünk saját mesénk továbbszövéséhez, s folytattuk is őrsömmel a megkezdett történetünket, ami egy picinyke cinke jótetteit mesélte el a karácsony közeledtével. A hosszú, lázas munka kiérdemelt jutalmaként érkezett meg az ebéd, mely elköltése után cserkészjátékok következtek. Az alkalmat megragadva rendeztem be a kézművesfoglalkozás színhelyét, melyben kedves segítő kezek álltak rendelkezésemre, s így hála a szülőknek, cserkésztestvéreknek az ajándékműhely hamar megnyithatta kapuit az alkotni vágyók előtt. Alkotásból pedig az idén sem volt hiány, a mézeskalácsok díszes ruhát öltöttek, méhviaszgyertyák készültek, sógyurma fenyődíszek ékíthették a közös karácsonyfát, üdvözlőlapok, karácsonyfadíszek készültek, mindenki megtalálta a számára kedves elkészítendő ajándékot.
A délután folyamán meglepetésként tértek be hozzánk öreg cserkészeink, kiknek jelenléte tovább emelte a nap meghittségét, majd megérkeztek a szülők, s kezdetét vette a közös ünneplés. Az őrsök egymás után mutatták be darabjaikat, melyek rendkívül jól sikerültek, osztatlan sikert aratva a megjelentek körében. A műsorokat követően Mihály Dávid csapatparancsnokunk elárulta a gyermekeknek, hogy a Mikulás kereste őket az otthonban, de bizony senkit sem talált december 6-ára virradó éjszaka, viszont tudja, hogy jó gyermekek voltak mindannyian, így ajándékot hagyott a számukra, azzal a kéréssel, hogy a nevében adjuk át a cserkészeknek. Az ajándékozást követően közös játékkal zártuk a napot, mely hamar tovaszállt, s minden gyermek élményekkel, emlékekkel térhetett haza, melyeket felidézhetnek majd az általuk készített gyertya fényénél családjuk körében.
