Mintegy két héttel a rendezvény előtt találtuk ezt a mesét. Gyimával – másik kisdiákommal – a Három kívánság-ot választottuk.
Mindkét gyerek lelkesen tanulta a szöveget. Szombaton és vasárnap is jöttek zokszó nélkül gyakorolni. Szórványban lévő településeken különösen nehéz a magyar nyelvű tanulás, hiszen legtöbben otthon is ukránul beszélnek. (Bővebben a témában ide kattintva olvashat.)
Szeptember 29-én, a Benedek Elek tiszteletére szervezett népmese mondó verseny napjára mintegy 120 gyermek jelentkezett. A szervezők is elcsodálkoztak a hatalmas létszámon, de ez is jelzi, hogy a mese nagyon jelentős szerepet tölt be nem csupán a gyerekek személyiségének fejlődésében, de a felnőtteknek is fontos. A rendezvény a beregszászi főiskolán zajlott, több helyszínen. A zsűri tagjai nehéz helyzetben voltak. Délutánra végre megszületett a döntés. Öt korcsoportban hirdettek eredményt. A 7-8 évesek között volt a legnagyobb létszámú jelentkező. Közülük lett különdíjas a rahói kis tanítványom, Melynicsuk Viktória.
Antoszják Demeter (Gyima) a 9-10 évesek között szerepelt. Ő is nagyon ügyes volt, de ezúttal nem ért el helyezést.
Gratulálok a szervezőknek, a résztvevőknek, de mindenekelőtt büszke vagyok a két diákomra!
A rahóiak is olyannyira értékelik ezeket a teljesítményeket, hogy a két kis lurkó a vasárnapi mise után Mikulyák László atyától lehetőséget kapott, hogy a helyi magyar közösségnek is előadják a meséket a templomban.
Ja, és hogy miért is vörös az a róka? Aki kíváncsi, olvassa el a mesét! Vagy még jobbat ajánlok! Jöjjön el Rahóra, és hallgassa meg személyesen! 
