Ennek a lényege az, hogy évszakonként egyszer a fiatal családosok illetve fiatalok és középkorúak összegyűljenek, beszélgessenek, főzzenek, egyenek, magyar zenére táncoljanak, és úgy egyébként egy közösséget alkotva kikapcsolódjanak egy kicsit. Ezeket a rendezvényeket pedig igyekszünk a lehető legjobb időzítéssel, minden évszakban megtartani.
Az őszi összejövetelre novemberben került sor. A szüreti bálok után, de még az adventi készülődés előtt. Erre a szezonnyitó rendezvényre közel negyven ember jött el, ami már önmagában is bizakodásnak adott okot. Az időjárás kegyes volt hozzánk, így a szabadtéri főzés és kóstolgatás után, az unitárius gyülekezet termeiben egész este szólt a zene, ropogott a tánc és a tűz.
Az első rendezvény sikere után igyekeztünk a téli évszak legjobb időpontját megtalálni. Úgy gondoltuk, hogy a január utolsó hétvégéje az az időszak, ami már kellő távolságra van a szilvesztertől, de még a farsangi báloktól is. Így január végén harminchárom ember, a meghirdetett jelmezversenyre megfelelően felkészülve, beöltözve, saját „ételbatyukkal” készülve találkozott a már megszokott helyen. Az éjszakába nyúló zenés táncos mulatságnak jó híre ment a közösség többi részében is, így már többen jelezték, hogy szívesen csatlakoznának a tavaszi rendezvényhez, ami remélhetőleg már egy melegebb április végi hétvégén, szabadtéri sütögetések és gyerekzsivajok közepette lesz megtartva.
Ha minden a terv szerint alakul, akkor a „négy évszak négy téma” elnevezésű éves programsorozat, ami négy állomásból és állomásonként más témából áll, hosszú távú kikapcsolódási pontja lehet a lupényi magyar közösségnek.
