A bicentenárium méltó megünneplése érdekében 2014-ben kezdődött a szervezőmunka Nagyszalontán. Mára kikristályosodott az egyéves rendezvénysorozat, s most, az ünnep kapujában megálltak a szervezők egy pillanatra, számot vetni a megoldott feladatokkal, s felleltározni a még tenni valókat.
A konferencia résztvevőit Török László polgármester köszöntötte, majd Csűry István püspök, a konferencia fővédnöke „Nekem áldott a bölcső, mely magyarrá ringatott” címmel a költő lelki arcáról tartott előadást. A rendezvényen jelen volt Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki hozzászólásában elmondta, a konzulátus kulturális osztályán is kiemelt helyet kapott az Arany év, és támogatásáról biztosította a szalontai szervezőket. Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, Arany János ünnepe nem csupán egy helyi jelentőségű esemény, hanem nemzeti érték. A közéleti harcon túl az ilyen értékekre is figyelni kell, mert ennek megbecsülése jelenti a magyarság jövőjét. A konferencián Korompai János, Arany-kutató, az Akadémiai Arany-emlékesemények szervezője tájékoztatta a jelenlévőket a budapesti készülődésről.
Patócs Júlia, az Arany-év főszervezője bemutatta a Nagyszalontán tervezett programokat. Az eseménynapló összeállításakor együtt dolgoztak a civil szervezetek és a költő nevét viselő iskola vezetősége, és természetesen a város vezetősége. A bicentenárium évében Nagyszalontán minden Arany Jánosról szól majd, a megemlékezések, programok láncban követik egymást, és egyaránt kínálnak érdekes látnivalót az Arany év kapcsán Nagyszalontára érkező távoli vendégeknek, illetve a régió lakosainak is. Az eseménysorozatba bekapcsolódnak más városok intézményei is, a Nagyváradi Szigligeti Színház és a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozata készül Arany szülővárosába előadással, kihelyezett ülésszakkal.
Az egész évet átölelő programsorozat március másodikán az MTA kihelyezett ülésével és a Nagyváradi Szigligeti Színház előadásával, megemlékező koszorúzással veszi kezdetét. 2017-ben négy nagyszabású időszaki kiállítás készül, féltucat színházi előadás várható (Arany elbeszélő költeményeiből, balladáiból, életéből ihletett darabok, zenés, táncos előadások). A június kiemelkedő eseménye lesz a Szentivánéji fesztivál, mely Toldi korát eleveníti fel. Július-augusztusban táborok sorakoznak majd, melyekben az irodalom, nyelv, zene és tánc mellett a film és az sport is helyet kap.
Jövőre a szülőváros két – húszéves múltra visszatekintő – versenyét a hagyományosnál szélesebb körben hirdeti meg. A mesemondó versenyen az 5-12 éves gyermekek lépnek a zsűri elé, a szavalóversenyen pedig a 13 évestől felnőtt korosztályig nevezhetnek Nagyszalontától Amerikáig, a világ minden tájáról – így lesz az Arany év minden magyarajkú ember közös ünnepe.
Az Arany emlékév kiemelkedő programja lesz az Arany-út, melynek során az érdeklődők felkereshetik a költő életpályájához kötődő településeket. A kiindulási pont itt is Nagyszalonta, majd Debrecen, Nagykőrös és Budapest emlékhelyei. A turistaúthoz készült egy kiadvány is, mely információkat, de verseket és fejtörőket is tartalmaz a játék részvételi szelvénye mellett. Az Arany-út részleteiről a jövő hónapban, október 22-én kapnak részletes tájékoztatást az érdeklődők, egy turisztikai konferencia keretében.
Az Arany év nem telhet el könyvek és kiadványok nélkül. Már előkészületben van a Toldi, az én hősöm című munkafüzet, 2017-re elkészül Dánielisz Endre helytörténész több kiadványa, tervben van az Arany szobrok a Kárpát-medencében című album, és más kiadványok is várhatók, az anyagi lehetőségek függvényében.
