Jelenlegi hely

„A viharra a fa gyökereivel válaszol”

/ Garamvölgyi Anett /
garamvolgyi.anett képe
Beszámoló a IV. Türi Magyar Napok élményeiről és első látogatásom tapasztalatairól a Küküllőszögi mélyszórvány települések egyikében, ahol a magyarság megmaradása nap mint nap komoly munkát, figyelmet és szeretetet igényel.
IV. Türi Magyar NapokIV. Türi Magyar NapokVI. Türi Magyar NapokIV. Türi Magyar Napok

Megtiszteltetésnek érzem, hogy a Petőfi Sándor Program keretén belül részese lehetek annak a cseppet sem könnyű, mégis apró örömökkel teli csodálatos folyamatnak, amelyet mentorom, Kémenes Lóránt atya kilenc évvel ezelőtt elindított Türben. Idehelyezése óta felújította a római katolikus templomot, ahol napjainkig magyarul misézik, hetente két alkalommal Ébredés címmel magyar nyelvű műsort vezet a Balázsfalvi Rádióban, újrakezdte a magyar nyelv oktatását, visszaszerezte a régi magyar iskola épületét, és létrehozta a Türi Magyar Házat, amely jelenleg otthont ad a Küküllőszögi Magyar Néprajzi Múzeumnak, egy folyamatosan gyarapodó magyar könyvtárnak, egy szabadtéri színpadnak, valamint rendszeres délutáni magyar foglalkozásoknak és helyi magyar rendezvényeknek.

2016. július 2-3. között immár negyedik alkalommal került megszervezésre a Türi Magyar Napok, amely az előző évekhez hasonlóan idén is gazdag programkínálattal várta a Balázsfalva melletti magyarságot, a meghívott közreműködőket és vendégeket. A rendezvény támogatói - a lelkes türi közösség és a helyi katolikus plébánia mellett - a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kovászna Megyei Tanács, a Communitas Alapítvány és Novreczky János vállalkozó voltak, továbbá a kedves marosvásárhelyi résztvevők, akik minden évben azért jönnek ide, hogy segítsék a nemzeti identitástudat erősítését Tür magyarjainak szívében.

2016. július 2. napján, szombaton a IV. Türi Magyar Napok programsorozata egy közönségtoborzó szekeres felvonulással vette kezdetét, melyet az Atlantisz Művelődési Egyesület (Uzon) rezesbandája kísért. A Magyar Ház udvarán a Pro Terra Alapítvány (Gyergyószentmiklós) jóvoltából kézműves foglalkozásokon vehettek részt az érdeklődők. Furus Juliannánk köszönhetően a Múzeum épületében mézeskalács-kiállítás nyílt, emellett bárki el is sajátíthatta a mézeskalács készítés és díszítés művészetének alapjait. A délelőtt folyamán színpadi műsorral mutatkoztak be a Magyar Házban tanuló iskolások Gáspár Ildikó tanárnő vezetésével, ezt követően a Kővirág együttes (Marosvásárhely) versekkel, mondókákkal és játékokkal színesített koncertjét hallgathatta meg a közönség. Délben hálaadó szentmisét tartottak Tür magyarjaiért a Remény zenecsoport (Marosvásárhely) közreműködésével. Az Istentisztelet után ünnepi beszédek hangzottak el, majd tálalásra került a Török Zoltán szakácsmester által készített ízletes ebéd. Délután ismét az uzoni fúvószenekar muzsikált, immár a színpadon, ahol őket követve felléptek a balázsfalvi óvoda és a bethlenszentmiklósi iskola táncosai, valamint a mezőbergenyei Kincsásó tánccsoport. Ábrám Tibor, Ritziu Krisztina, Varga Attila és Kiss Mihály nótákkal örvendeztették meg a jelenlévőket, Nagy István és a Gruppenhecc társulat pedig kabaré előadással csalt mosolyt az arcokra. A Magyar Napok első éjszakáját egy fergeteges hangulatú, hajnalig tartó kosaras bál zárta.

      

2016. július 3. napján, vasárnap a rendezvény egy gyönyörű szentmisével folytatódott a római katolikus templomban, ahol én, Garamvölgyi Anett (koboz, ének) és Kiss Levente (furulyák) nyújtottunk zenei szolgálatot a Kájoni kódexből válogatott dallamok és egyházi népénekek előadásával. Meghatóan széppé igazán mentorom szavai tették ezt a misét, aki prédikációjában Krisztus apostolainak szánt mondatával foglalkozott: "Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé" (Mt 10,16). Értelmezése során kiemelte, hogy az Úr által nekünk rendelt út, küldetés, és ennek teljesítése közben egyik legnagyobb feladatunk, hogy megőrizzük önmagunkat. Farkasok között félelmetesnek tűnhet a báránylét, de bíznunk kell az őszinte tisztaság és jóság erejében. Akinek ez sikerül a mai világban, sosem marad egyedül, hiszen a báránynak mindig van pásztora. A szentmise végén mentorom bemutatott engem a jelenlévőknek és elmondta, hogy ősztől bizony az ő lányuk leszek, vigyázzanak rám, segítsük egymást és a magyarság megmaradását. Ezt követően a Magyar Házban finom ebéd fogadta a jelenlévőket, ahol Leventével tovább folytattuk a muzsikálást, immár világi népzenei repertoárunk összeállításaiból válogatva. A Magyar Napok zárásaként a szervezőkkel együtt szeretettel vártunk mindenkit egy határtalan vidámsággal és különlegesen szép dallamokkal teli közös éneklésre és táncházra.

Leírhatatlanul nagy öröm számomra, hogy részt vehettem ezen a fantasztikus, értékekben és élményekben gazdag rendezvényen, népzenészként bemutatkozhattam és a Petőfi Program kezdete előtt egy kicsit megismerhettem új lakhelyemet és az itt élő embereket. Ez volt az első alkalom, hogy céltelepülésemen járhattam, de máris olyan élményekben volt részem, amelyek egy életre szólnak: itthon voltam és ez az érzés egyre csak erősödik bennem. Illyés Gyula címadó idézetének gondolatát követve Kémenes Lóránt atya mellett immár én is minden tudásommal, tapasztalatommal és szeretetemmel azért igyekszem tenni, hogy a helyi közösség szívében megerősödjenek magyar gyökereik és a későbbi évek során semmiféle vihar ne árthasson annak az újra rügyező, csodaszép fának, amit a türi magyarság éltet.