Cegléden, Kossuth városában születtem és nevelkedtem. Meghatározó volt számomra, hogy általános iskolásként Palatinus Andorné tanárnő jóvoltából ízelítőt kaptam a magyar népdalok, a tánc és a zene világából, illetve zenei tagozatosként öt évig gordonkáztam. Középiskolás éveimet a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium akkor volt százéves falai között, angol tagozaton töltöttem, ahol az angol és francia nyelv tanulásán túl a reál tárgyak mellett a rajz és művészettörténet tárgyak felé fordult a figyelmem. Főiskolai tanulmányaimat a Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Karán folytattam, építészmérnök szakon diplomáztam. 

Először 2006-ban főiskolásként jártam Erdélyben és kaptam személyesen ízelítőt a határon túli magyarság mindennapjaiból, ami szintén meghatározó volt számomra. Egy hetet tölthettem Gyergyócsomafalván, ahol csoporttársaimmal népi örökség megőrzési céllal különböző népi építészeti értéket képviselő épületek és székely kapuk felmérését végeztük. 

2012-től egy vidékfejlesztési egyesület működését segítettem. Itt kerültem először közel a pályázati kiírások, a szakmai beszámolók és a pénzügyi elszámolások világához. 

2015 januárjától egy mentor program keretén belül szülővárosomban helyezkedtem el, akkor még a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ égisze alatt.  2017-től már a Ceglédi Tankerületi Központban végzett tevékenységemmel az elmúlt években nagyságrendileg 2 500 pedagógus és 14 000 tanuló életét segítettem évről évre. A tankerületben töltött éveim során a jelenlegi közel 45 intézmény fenntartásához kapcsolódóan, nagyságrendileg 60 fős kollektíva részeként változatos feladatok ellátásával, a beszerzési eljárásrendek világán túl a jogi, tanügyi, műszaki, pénzügyi és pályázati területek megismerése és támogatása mellett szereztem gyakorlatot. 

Széleskörű tankerületi munkám révén 2016 óta a háttérből támogattam azokat a pedagógusokat, akik évről évre belevágnak, hogy megszervezzenek és megvalósítsanak egy Határtalanul! kirándulást. A Petőfi Sándor Program által azonban lehetőségem nyílt közvetlenül, személyesen is megélni, hogy az általam elvégzett munka értéket teremt és közvetlenül hasznára van egy határon túli magyar közösségnek. 

Megtisztelő és nemes feladatnak tartom, hogy a Bíborka Egyesületet, ezzel Marosfelfalut, még tágabb értelemben a Felső-Maros mente magyarságát szolgálhatom szervezési, adminisztratív, pályázatírási, pályázati elszámolási vagy egyéb plusz feladatok ellátásával, például a szívemhez kedves, szabadidőmben is folytatott gyöngyűzés tevékenységet továbbadó, kézműves szakkörök szervezésével, a magyar nyelv használatával, a saját térségükre jellemző hagyományaik, a magyar közösségük erősítése érdekében.