Moldva legkeletibb, még magyarul beszélő településén születtem, Magyarfaluban. A zsákfalu elszigeteltsége segített abban, hogy a magyar nyelv csángó dialektusában beszéljünk egymással. Románul az óvodában kellett megtanulnom. Érettségi után a szülőfalumban maradtam, a helyi termelőszövetkezetben dolgoztam. Épp az 1989-es események során, Bukarest mellett teljesítettem sorkatonai szolgálatomat. Az „igaz magyar nyelvvel” 1991-ben találkozhattam, amikor Magyarországra a Pápalátogatásra érkeztem. Itt döntöttem el, hogy megtanulom írni-olvasni a magyar nyelvet. Ösztöndíjjal Budapestre kerültem és megkezdtem főiskolai tanulmányaimat. 2000-ben megnősültem és két gyermekem született. Tanulmányaimat illetően főiskolát végeztem, művelődés-szervező szakon, Győr városában. Rövid ideig a reklámszakmában helyezkedtem el. Kezdetben önkéntesként, majd alkalmazottként dolgoztam a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál. Ez idő alatt a kisebbségi lét problémáival, az elszórványosodó területek nehézségeivel küzdő emberek problémáinak megoldásával foglalkoztam. Mellette táncházakat indítottam, falunapokat szerveztem és kisebbségi újságot alapítottam többedmagammal. A Magyarországra munkavégzés céljából érkező, de nyelvi és ezért beilleszkedési problémákkal is küzdő csángók számára működtettem a Csángó Népfőiskolát. A Moldvában élő felnőttek képzésére a Magyar Népfőiskola Collegiumot kértem fel, hogy vállalják el ezt a nemes feladatot. Mind a szervezési feladatok elvégzésére, mind előadások megtartására is kaptam felkérést. Az általam tartott népfőiskolai képzések témája: a faluturizmus.