Bár az eldugott földút mellett álló hatalmas kőobeliszk felújítására és a környékének kitisztítására 2013-ban sor került, rendszeres karbantartására sajnos nincs lehetősége sem a Teleháznak, sem a nagykövetségnek. A gyom így minden évben benövi a helyet, s a környék is újra meg újra szemetessé válik.
Az évi rendszeres koszorúzást természetesen nem lehet ilyen körülmények között elvégezni, így május 26-án a nagykövetség segítségével kiutaztunk az emlékműhöz, és a Teleház öt tagjával, diákjaimmal munkához láttunk.
Gereblyét, kapát, metszőollót és seprűt ragadva, szemetes zsákokkal felszerelkezve, többórás munka árán rendeztük a terepet. A tikkasztó hőségben dolgozni nem volt a legkönnyebb, ám az önkéntes tagok kedve felhőtlen volt: szép és aktív napot töltöttünk együtt, bizonyítva, hogy nem csak a tanteremben értjük meg egymást.
Másnap ötfős delegációval képviseltük a Szervezetet: két fő az alapító tagok közül, kettő a tanulók részéről, illetve jómagam. A nagykövetség részéről Dr. Bencze József nagykövet úr és Somogyi Gyula első diplomata jelent meg, s egy rövid beszéd után a koszorú elhelyezésével tisztelegtünk az első világháború során a környéken elesett magyar (illetve német és török) katonák emléke előtt.
Együtt dolgoztunk, s együtt ünnepeltünk, a debristei obeliszk pedig mindezek után egy darabig újra méltó emléke lehet az elesett hősöknek: tiszta környékkel és virító koszorúval.
