Márton-nap
"Kicsi lámpásom fénye ma este úgy ragyog..."
Nézzük... mit eszik, mit visel, mit hallgat, miben fürdik, merre jár, hogyan pózol...
Nézünk... távolról...
Sóvárgunk. Irigykedünk. Nagyobbra, többre, jobbra, szebbre, másra, máséra... vágyódunk.
Megfigyelünk.
S közben egyre halkabban... egyre kevésbé... figyelünk egymásra.
...
Tán:
A vírusos világ... A tilos... hozzáérni, közeledni, kölcsönkérni, elfogadni, kölcsönadni, kapcsolódni... jobbot nyújtani.
A virtuális világ... rideg figurák...
Kitalált bábok, feneketlen történetek, mesterséges- anyagok, színek, formák, intelligenciák... Halott lények, fém érzésű géplelkek.
Nem valós. Nem való.
Nem való valóság...
...
Kell a fény, kell a lámpás!
Kell a perec! Az üzenet!
...
Hangosan! Énekelj, kicsi lány!
Halljuk meg, mi itt... szerteszéjjel a világban, mind!
...
"Sorsot fordíthat egy parányi jótett!"
Kinek nem jutott perec?
Adjatok... magatokéból, egy darabot!
...
Nézzétek, lássátok...
Vegyétek észre a másikat...
Vírus, nem való valótlan világ ide-vagy oda!
"Nem veszhetünk el, ha figyelünk egymásra."
