A bukovinai Andrásfalváról a református felekezetű székelyek elöljárójukkal együtt, Thomka Károly lelkésszel 1883-ban a dél-bánsági Hertelendyfalvára települtek. Az akkori falu, az árvízkárosult Marienfeld lakói - németek és szlovákok - már ott voltak. A falunak 1883. július 21-től Hertelendyfalva lett a neve Hertelendy József, Torontál vármegye főispánjának a tiszteletére. Az egyetlen délvidéki bukovinai székely református közösség temploma 1902-ben épült a szlovák evangélikus templom tőszomszédságában, 1977-ben felújították. Az épület felszentelésének évfordulójára Kirvájkor emlékeznek meg, amikor együtt ünnepel a magyar és szlovák közösség. A kirváj a Kirchweih német szó magyarosított formája és templomavatást jelent.
Mint minden alkalommal, az idei ünnepet is hosszas szervezés, előkészület előzte meg, melynek a péntek esti tizennyolc tagú farkaslaki csoport fogadása, és az ezt követő közös vacsora is része volt. Az eseménysorozat szombaton a reggeli órákban a református imaház kertjében báránysütéssel és pörköltfőző versennyel indult. A benevezett kilenc csapat között volt „Hófehérke és a hét törpe" gyerekcsapat, Lőcsei Márta veztésével, ízletes paprikásuk a hat tagú zsűri döntése alapján az első helyezést kapta.
Több évtizedes szünet után, 2007-től évente az imaház első udvarában, szombaton kora délután feldíszítik a kirváj-fát. A szorgos kezű gyerekeknek a felnőttek segítettek a díszítőként használatos színes papírszalag, ruva (kendő), piros alma és néhány üveg üdítő, vörös bor felkötésénél. Az ünnep szimbólumának is nevezhető a kb. 20 méter magas hántolt törzsű nyárfa, amit előző nap a férfiak vágtak ki és hoztak el az erdőből. A kirváj-fával a vállukon a legények, az elkészült ételekkel a versenyzők és a megjelentek vidám zeneszó kísérettel átvonultak a falun, a fát felállították a művelődési egyesület épülete előtt. A délelőtt főzött pörkölteket egy közös bográcsba öntötték, amit a bálon résztvevők közösen a meghívott vendégekkel elfogyasztottak.
A rendezvény a művelődési egyesület nagytermében az esti báli mulatsággal folytatódott, melyet Lőcsei Vilmos, a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület elnöke nyitott meg, és elhangzott Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökének köszöntő beszéde is. A helyi egyesület, illetve a farkaslaki vendégek a vacsora előtt egy rövid kulturális műsorral szerepeltek. Lőcsei Ilona bemutatta a „Hertelendyfalva magyar emlékei" című dokumentum anyagot, mely első ízben a Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XXVI. Szemléjén volt látható. Folytatásként Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke, a mindkét egyesület névadójának gondolatával „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." köszöntötte a hertelendyfalviakat, majd az író életéről, munkásságáról tartott bemutatással összekötött előadást. A szombat estét és magát az ünnepet a farkaslaki Virgoncz tánccsoport tagjainak a fellépése és az Énekesmadár Pávakör énekcsoport népdalai színesítették, tették tartalmasabbá.
Az ünnepség második napján a vasárnapi istentisztelet igéjét Halász Béla püspök hirdette, az úrvacsoraosztást Szilágyi Zoltán segédlelkésszel közösen végezte el. Mindezt idén is a megemlékezés jegyében egy koszorúzás követett a református imaház udvarán lévő kopjafánál. A Kirváj ünnepének záró pillanatában elhangzó Székely Himnusz, és az erdélyi székelyekkel együtt töltött ünnepi percek tanúbizonyságul szolgálnak, hogy a Kárpát-medence legdélibb részén is összefogással, kitartással biztosítani lehet a magyar kultúra folytonosságát.
