Szeptemberben fogadószervezetem, a Kaposkelecsényi Bercsényi Miklós Csemadok Alapszervezet szervezésében fafaragó tábor valósult meg a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola területén. A munkában Székelyföldről, Kárpátaljáról és Felvidékről érkezett mesterek vezényletével vehettek részt a nagykaposi magyar iskola diákjai.
A tábor során elkészült székelykapu, „Az Összetartozás Székelykapuja” néven a magyar iskola alsó tagozatának bejáratánál fogadja nap mint nap a kis diákokat. A közelgő Szent László Emlékévre készülve a szent király szobra, valamint egy emléktábla Márton Áron előtt tisztelegve az ő jelmondatának egy fordítását hirdeti „Nem futamodom meg a munkától!”, ami a tábor jelmondata is lett. Ezen tábla előtt tartottuk a püspök tiszteletére megrendezett gyertyagyújtási ceremóniát is, ahol enyém lehetett a megtiszteltetés.
Nagy örömünkre az emlékező gyertyagyújtást összeköthettük az Erdélyi János Emlékkonferenciával, ami Nagykaposon és Sárospatakon zajlott két nap alatt, és aminek szervezésében én is kaphattam apróbb feladatokat. A konferencia vendégei közül kiemelném Erdélyi Ilonát, az Erdélyi János unokáját, aki könyvének bemutatása mellett mélyebb bepillantást nyújtott nagyapja és családja életébe.
2016. szeptember 24-én leplezték le Petőfi Sándor szobrát Nagykapos város főterén, és ugyanezen napon tartották meg a megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő Erdélyi János Vegyeskar tiszteletére rendezett Kárpát-medencei Kórustalálkozót.
A két rendezvény szorosan összekapcsolódva zajlott le, hiszen a szobor ötlete a kórustól származott, s végül a húsz éves jubileum alkalmából állították fel a főtéren.
A szobrot leleplezte Bárdos Gyula, Gabri Rudolf és Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművészt, akinek Mécs László mellszobra után alkotása immár másodikként gazdagíthatja a város nemztti emlékhelyeinek sorát.
Ugyanezen napon került megrendezésre a Kárpát-medencei Kórustalálkozó, fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Erdélyi János Vegyeskar tiszteletére. A vendég kórusok magas színvonalú előadásaikkal méltóvá tették az ünnepet, köszönet illeti érte a Szepsiből érkezett Egressy Béni Vegyeskart, a Mokcsamogyorósi Búzavirág Dalkört, amelynek vezetője immár huszonkét éve Baloghné Domonkos Malvin, a Cantabile Női Kamarakórust Nagykaposról, a Magyarországról idelátogatott Albertirsai Daloskört és a sorból kissé kilógó Csurbeláj zenekart népzenéjével. Bárdos Gyula, a CSEMADOK Országos tanácsának elnöke nemcsak jelenlétével és kedves szavaival tisztelte meg az eseményt, hanem az Erdélyi János Vegyeskar részére a CSEMADOK Országos Tanácsának díszoklevelét adta át a társadalmi és közművelődési szövetség nevében. A Kórustalálkozót záró fogadáson is a fülekben csengett Sütő András mondata, amit az est folyamán a Cantabile Kamarakórus előadásában hallhattunk: „Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik.”
2016. november 16-án nagy munkák eredményét ünnepelték Nagykaposon. Magyar Házban ezen a napon került ugyanis átadásra a Ház elülső, megújult termében az Erdélyi János Emlékmúzeum, az Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskola előtt pedig Az Összetartozás Székelykapuja.
A múzeum ünnepélyes átadásán Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára vágta át a szalagot. Az emlékmúzeum avatási ünnepélyt megtisztelte jelenlétével továbbá Haraszti Attila kassai főkonzul, Pathó Marianna a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője, Petrikán Péter Nagykapos város polgármestere, Mihók Gábor az MKP Nagymihályi Járásának elnöke, valamint a térség önkormányzatainak, magyar tanítási nyelvű iskoláinak képviselői is. A hónapok óta folyó munkák során megújult Erdélyi János Emlékszoba immár kegyeleti múzeumként működhet Erdélyi János és a térség neves szülöttei előtt tisztelegve. A munka természetesen hosszú évekkel ezelőtt kezdődött az életművek összegyűjtésével, rendezésével, feldolgozásával.
Ily módon kapott helyet a Nagykaposon mindig nagy tiszteletben álló költő, műfordító, néprajztudós (s még hosszan sorolhatnánk Erdélyi szétágazó munkásságának irányait vagy tisztségeit, hiszen az MTA rendes tagjai közé fogadta, s Arany Jánossal versenghetett annak főtitkári pozíciójáért, de a Kisfaludy Társaság élén is tevékenykedett) emlékhelye mellett unokája Erdélyi Zsuzsanna, aki néprajzkutatóként méltón vitte tovább a nagyatyai örökséget, a nem egész egy éve elhunyt Skultéty Csaba újságíró, publicista, a legendás Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője, Géczi Lajos író, Mécs László pap költő, valamint Herczegh Géza Gábor jogtudós (akinek tisztségeit megint hosszan sorolhatnánk, kiemelnénk azonban, hogy többek közt az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának tagja) munkásságának bemutatása is.
Az Emlékmúzeum felavatása után a társaság átvonult az Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsó tagozatának épületéhez, ahol átadásra került a fentebb említett „Az Összetartozás Székelykapuja”, a tervezett pihenő park bejárata, amelyen a szalagot szintén Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Mgr. Kovács Adrianna iskolaigazgató vágta át. Az Államtitkár úr rövid köszöntőjében külön örömét fejezte ki, hogy székelyként itt a Felvidék keleti (vagy a Kárpátalja nyugati – ahogy tetszik) végein székelykaput avathat, amely immár nem csupán a székelység, de az egész magyarság jelképévé vált. A kapu nemcsak elválaszt, de össze is köt, ennek példájaként említette a Nagykapostól csupán tíz kilométerre fekvő kettévágott falu, Nagy- és Kisszelmenc, Szlovákia és Ukrajna határán álló két fél székelykaput.
Potápi Árpád államtitkár úr látogatásának másnapján nyitottuk meg a Márton Áronnak emléket állító vándorkiállítást, amit ez úton is köszönünk! Külön öröm volt, hogy összeköthettük a Dobóruszkai régi kántorházban kialakított Pásztor Ferenc emlékszoba átadásával. Ünnepi szentmisével egybekötött rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Soltész Miklós államtitkár úr, Haraszti Attila főkonzul és a tíz pásztor által celebrált mise főcelebránsaként Pásztor Zoltán püspöki helynök is. Gaal Gergely és Weiszler Attila plébános által nyerhettünk betekintést a két egyházi méltóság példamutató életébe.
A november 22-én megtartott Erdélyi János Kárpát-medencei Népdalgálán, itt volt szerencsénk vendégül látni Simoncsics Nórát, a Munkácson és Beregrákoson munkálkodó ösztöndíjast, valamint a térség szinte minden iskolájából, sőt Magyarországról érkezett versenyzőinket is.
A hónapban a Bercsényi Miklós Csemadok A.sz. és a nagykaposi Magyar Kulturális ház szervezésében Kaposkelecsény és Nagykapos érdeklődő csoportja ellátogatott Kárpátaljára, ahol többek közt a Vereckei-hágótól tekinthetett a kettévágott egykori vármegyéjére, Ung megyére. Majd végigmehetett Latorcája mentén, csodálva, milyen kis patakból lesz aztán a határ túloldalán nagy folyó.
Megállt Szolyván a Málenkij-robotra elhurcoltak emlékparkjánál, ahol megrendülten állt mindenki a nevek előtt, és saját családjuk történetére gondolt. Ugyanaz a megrendültség és némaság volt ez, mint a nagykaposi Magyar Közösségi Házban megrendezett Gulág Emlékkonferencián, hiszen a régióban talán nincs is magyar család, akit így vagy úgy ne érintett volna az elhurcolás és fogság borzalma.
A 2016-os év utolsó hónapjában ellátogatott Ung-vidékre és Bodrogközbe a Görömbő Kompánia, akik azon túl, hogy Királyhelmecen és Nagykaposon a Rákóczi Szövetség ajándékcsomagjának kiosztásakor működtek közre, a régió több iskoláját is bejárták „Mesébe szőtt tánc, táncba szőtt mese” előadásukkal, mindenütt nagy sikert aratva. Az adventi időszakban a betlehemi történetnek és a Mikulás elveszett kesztyűjének visszajuttatásának lehettek részesei. Egy este pedig a Kaposelecsényben a felnőtteké volt a mese. Az adventi esten előbb a gyerekeket várta kézműves foglalkozás és táncház, majd a felnőttek hallgathatták némi sütemény, forralt- és nem forralt bor mellett Horti Zoltán víg történeteit.
Így zárult a 2016-os év Nagykaposon a Kaposkelecsényi Bercsényi Miklós Csemadok Alapszervezet és körei számára. Remélem, rövid összefoglalómból kitűnik, milyen gazdag és eseménydús hónapok állnak mögöttünk, és még nem is szóltam a rendszeresen működő programokról, melyek nagy lendülettel indultak (újra) szeptembertől, s folytatódnak tovább.
