Jelenlegi hely
Főbb motivációim közé tartozik a külföldön élő magyarokkal való közös munka, a kint élő közösségek segítése, identitástudatuk erősítése, továbbá a hagyományőrzés- és ápolás.
Aranyos Dominika Fanni vagyok, 23 éves. 1991. szeptember 27-én születtem Debrecenben. Általános iskolai tanulmányaimat Hajdúszoboszlón, a Bárdos Lajos Általános Iskola ének-zene tagozatán kezdtem, majd miután Sopronba költöztünk a családommal, középiskolásként már ebben a városban tanultam: a Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, és Vendéglátó Szakképző Iskolában. Felsőfokú tanulmányaim megkezdéséig mindennapos művészeti képzésen vettem részt. Ennek keretei között 11 évig hegedültem, 4 évig furulyáztam, 1 évig zongoráztam, játszottam zenekarban első hegedűsként, tanultam karvezetést, kórushangképzést, illetve 4 évig néptáncoltam és 12 évig énekeltem kórusban. 2009 nyarán részt vettem egy nemzetközi zenei táborban, ahol olasz, spanyol és határon túli magyar kollégákkal játszottam egy zenekarban. Tavaly végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító-és Óvóképző Karán, ének-zene műveltségterületes tanítóként. Az elmúlt tanév során végzettségemnek megfelelően helyezkedtem el Budapesten, a Kispesti Eötvös József Általános Iskolában, ahol az egyik elsős osztály osztályfőnöke voltam. Több mint négy éve dolgozom a garbolci Vadvízország Erdei Iskola és Táborban segítőként és szervezőként, illetve programvezetőként, ahol a magyar nemzeti hagyományok továbbadásában és életben tartásában segédkezem íjászat és lovaglás oktatásával, túravezetésekkel, néptánc-, zenei- és kézműves foglalkozások tartásával. A fentebb részletezett képességeim alapján először a Kőrösi Csoma Sándor Programra, majd a Petőfi Sándor Programra jelentkeztem. Huszton és Bustyaházán főként a magyar nyelv elsajátítására kerül a hangsúly, a többi településen történelem, illetve hon-és népismeret oktatás érvényesülne. Továbbá a nemzeti és egyházi ünnepi műsorok előkészítésében is segédkezem. Hívő reformátusként örömmel végzem ezt is. Szeretek tanulni, tanítani, új kihívások elé nézni, új embereket megismerni, és segíteni. Különösképpen örülök annak, hogy Kárpátaljára kerültem, mert még sosem jártam ezen a területen és nagyon fontosnak tartom az itt élő gyermekek fejlődését (is). Örülök, hogy részese lehetek ennek a folyamatnak.