Jelenlegi hely
Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség - Aknaszlatina
Kárpátalja déli részén, a huszti járásban csak két településen találhatók magyarok, Huszton és Visken, sajnos mindkét helyen kisebbségben, számuk nem haladja meg a 6 ezret. A szomszédos técsői járásban Bustyaházán, Técsőn és Aknaszlatinán élnek magyarok, kb. 5000 fő. Bár a gyermekek többsége elég gyengén beszél magyarul, a régióban több magyar tannyelvű oktatási intézmény is működik: Huszton 9 osztályos általános iskola, Visken a régió legnagyobb középiskolája mintegy 340 diákkal, Bustyaházán egy óvoda, Técsőn egy 170 diákkal működő magyar középiskola és egy 80 diákos líceum, valamint Aknaszlatina – Kárpátalja legkeletebbre fekvő – 150 fős középiskolája, amely egyben a helyi Bolyai János Középiskola ösztöndíjas bázisiskolája is. Ezeken a településeken a magyar nyelv és identitás fennmaradásának záloga a helyi iskola.
Munkács környékén, Beregrákos ma már szórvány-településnek számít. Száz évvel ezelőtt a környéken (Kajdanón, Dávidházán, Ignécen, Szerednyén, de még Munkácson is) jelentős számú magyar közösség élt. Mostanra ez a kép megváltozott. A magyar családok egy része folyamatosan asszimilálódik a helyi ukrán (ruszin) többségbe, átveszik azok szokásait, nyelvét és vallását. Beregrákos nagyközségnek tekinthető, jelenleg több mint 7 ezer lakosa van, azonban csak alig harmada tekinthető magyar anyanyelvűnek. Magyarságunk megőrzésében a helyi református egyház és általános iskola veszi ki a legnagyobb részt. Lelkészünkkel már többször is próbálkoztunk olyan közösségépítő rendezvények szervezésével, amelyek összekovácsolnák a helyi magyar anyanyelvű lakosokat, erősítenék a helyiek nemzeti öntudatát, identitását. A helyi iskolában, illetve a református templomban tartottunk már farsangi bálokat, Anyák napját, tanévnyitó sportvetélkedőket, és rendszeresen megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről, valamint emléknapjainkról is. A Petőfi Program keretein belül örömmel fogadunk egy olyan ösztöndíjas pályázót, aki segítséget tud nyújtani az itt élőknek nyelvük, szokásaik megtartásában, összekovácsolja a helyi magyar közösséget, valamint fiataljaink számára megszervez és elindít egy helyi néptánccsoportot.
Kőrösmező a Kárpáti Nemzeti Park közelében fekszik, ez a legkeletebbre fekvő magyarlakta település Kárpátalján. Trianon után megszüntették a magyar iskolát, azóta olyan „eredményes” az asszimiláció, hogy a magyar szülők is ukránul beszélnek gyerekeikkel. A magyar közösség vezetői folyamatosan azért harcolnak, hogy a településen magyar nyelvű oktatás folyhasson. 2002-ben megkaptunk egy üresen álló épületet azzal a feltétellel, hogy felújítjuk. Júliusban érkezett az osztrákoktól az első támogató összeg, és szeptember 1-én egy osztályban már meg is kezdődött a magyar nyelvű oktatás. Jelenleg 5 osztály működik, a magyar osztályokba 55 diák jár. A gyerekek első osztálytól 3 nyelvet tanulnak: magyart, ukránt és angolt vagy németet, és mindegyiken megtanulnak írni, olvasni és énekelni. Itt a gyerek nem rendelkeznek megfelelő magyar szókinccsel, köztük talán egy sincs, akinek mindkét szülője magyar lenne, így otthon mind ukránul beszélnek. Az iskola és a templom az egyetlen hely, ahol a gyerekek a magyar beszédet hallanak. Ezen a vidéken magyarnak maradni igazi kihívást jelent, de felelősek vagyunk azért, hogy szórvány vidékünkön továbbra is éljen a magyar szó. Ezért különböző programokat szervezünk a tanári karral. A gyerekek szívesen és lelkesen részt vesznek a szavalóversenyeken, fesztiválokon.
Kárpátalja nyugati szélén, a magyar határ közelében a Karácsfalvai Líceum csatlakozott a Petőfi Programhoz, és a következő települések szórvány magyarságával tevékenykedik a program során: Karácsfalva, Mátyfalva, Fancsika, Csepe, Feketeardó, Tekeháza, Gödényháza, és Királyháza. A települések sajátossága, hogy bár földrajzi értelemben közel fekszenek a magyar nemzetiségű településekhez, mégis minimálisra csökkentek a magyar kulturális és közéleti tevékenységek. Pontos népszámlálási eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban látható, hogy az érintett települések magyar nyelven folyó kulturális és közéleti tevékenységeit elsősorban a történelmi egyházak, illetve az iskolák és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz) alapszervezetei látják el.
A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumot 2003-ban alapították. Egy évtizedes munkája során a diákok oktatásán, nevelésén kívül a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének kulturális központjává is vált. Az intézmény célja a görög-katolikus mentalitású, magyar hagyományokon és értékeken nyugvó nevelési munka, emellett tehetséggondozó műhely, mely a kárpátaljai magyar görög-katolikus lakosság jövője számára patronálja legkiválóbb diákjait, támogatja egy művelt, befolyással bíró réteg kialakítását. Fennállása óta jelentős eredményeket ért el az oktatás, a sport és a közéleti szerepvállalás területén. Az intézmény 75%-os továbbtanulási mutatóval bír, és az egykori "Sztojkás" diákok látványosan magas fokú társadalmi érzékenységgel rendszeresen részt vesznek vidékünk kulturális és civil életében.
