Délvidék legjelentősebb búcsújáró helye
Doroszló a Vajdaság nyugati felén fekszik, a török kiűzését követően magyar telepesekkel népesült újra. A falu határában található forrás már korábban, a középkorban is ismert volt, az írásos emlékeink Bajkút néven említik.
A doroszlóiak Szűz Mária szentkúti megjelenésével magyarázzák a kút csodás erejét, a legendának több változata is él a nép körében. Az egyik szerint a Szűzanya megjelenésekor a lábával megérintette a földet, azon a helyen csodatévő vizű forrás buggyant föl a földből.
Az első újkori gyógyulás történetét 1792-ben jegyezték fel. Egy vak gombosi férfi Szűz Máriához fohászkodott látásának visszanyerésért. Álmában azt a sugallatot kapta, hogy menjen Doroszlóra, és mosakodjon meg a kút vizében. Zablóczki János szemeit megmosván a kút vizében, visszakapta látását, és a kút vizében Máriát látta.
A csodás gyógyulást követően további 80 gyógyulást jegyeztek fel, melynek következtében egyre tömegesebb zarándokhelyé vált a Szentkút. Minden év szeptember 8-án, Kisasszony napján, Szűz Mária születésnapján tartják a kegyhely legnagyobb búcsúját, melyre a magyar nemzetiségű katolikus híveken kívül érkeznek bunyevácok és ortodox hívek is, a második világháború előtti időben a katolikus sváb lakosság is jelen volt a többnapos búcsún, ahol a misék több nyelven folytak.
Napjainkban a legnagyobb létszámmal a vajdaság minden szegletéből érkező magyar hívek vannak jelen, de az anyaországból is sokan elzarándokolnak ilyenkor a doroszlói Szentkúthoz. Az egyházi méltóságokon kívül a vajdasági magyarok vezetői is képviseltetik magukat. Hiszen a doroszlói búcsú a magyarság összetartozását is erősíti, jelenti itt Délvidéken.
