Vajdaság északi részéről, Horgos nevű településről származom. A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium elvégzése után költöztem Budapestre, miután felvételt nyertem az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar szakjára. Jelenleg elsőéves magyar-filozófia tanári szakon végzem mesterszakos tanulmányaimat, emellett a Mesemúzeumban dolgozom három éve, amióta a múzeum megnyílt. Az ott töltött idő alatt széleskörű múzeumpedagógiai, drámapedagógiai, valamint kreatív műhelymunkai tapasztalatot szereztem, és a gyermekekkel foglalkozva mindinkább elköteleződtem választott pedagógusi pályám mellett. Vajdasági magyarként mindig is éreztem a magyar nyelv és kultúra ápolásának szükségességét, hagyományőrző közösségi tevékenységekbe kapcsolódtam be már gyerekkoromban. 10 éven át néptáncoltam a horgosi Ropogó néptáncegyüttesben, valamint a 11. Nepomuki Szent János cserkészcsapat cserkésze vagyok immáron nyolcadik éve, ahol az őrsvezetés során szereztem tapasztalatot arról, hogy a gyermekekben miként lehet interaktív módon megerősíteni a magyar identitást, megszerettetni velük történelmünket és a cserkészetet. A Petőfi Program célkitűzését fontosnak és szükségesnek tartom, ugyanis Vajdaságban magam is tapasztaltam, hogy kisebbségként egy országban a nyelv, kultúra, irodalom és történelmi értékek megőrzésének, továbbörökítésének folyamatában milyen nehézségekkel kell megküzdeni.