Arany János születésének bicentenáriuma alkalmából március 2-án rangos események zajlottak Nagyszalontán. Reggel 9 órától ünnepi istentisztelet kezdődött abban a református templomban, ahol a költőt is megkeresztelték. Isten megtartó igéjét Mikló István Boldizsár tiszteletes hirdette. Az egybegyűlteket köszöntő Mikló Ferenc lelkipásztor azon meggyőződésének adott hangot: az Arany-év csak akkor tölti be a feladatát, ha a szellemóriássá nőtt Arany János rendkívüli életművéhez, példamutató életéhez és költészetéhez hűek maradunk. Az Arany János jubileumi emlékévet Szőcs Géza magyarországi kormánybiztos köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: a költői szó nem csupán lelkiismerete egy nemzetnek, hanem tudatának, énjének, önazonosságának összetartó ereje, „a tömeget a költő szava teszi nemzetté”.
Az ünnepségsorozat ezután a városháza dísztermében folytatódott. A megjelenteket a szervezők nevében Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte, majd Csűry István királyhágómelléki református püspök a reménnyé váló emlékezet fontosságáról szólt a megjelenteknek.
A Magyar Tudományos Akadémia gyűlésén az emlékévet Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg. Felvázolva Arany János munkásságát, életútját, hangsúlyozta: a közös jövőnk nem csak az anyagi jólétünkön, a gazdasági fejlődésen vagy a nemzeti össztermék alakulásán múlik, hanem azon is, hogy megbecsüljük-e nagyjaink teljesítményét, tanulunk-e tőlünk. Később Áder János megkoszorúzta Arany János szobrát, és ellátogatott a Csonka-toronyba, a szülőházhoz. A sétán Dánielisz Endre helytörténész kalauzolta, értékes információkkal gazdagítva a közjogi méltóságot.
