Az Összetartozás keresztje ékesíti Gömörpéterfala dombjait

2019 óta folytak a munkálatok Soós Ferenc fafaragó vezetésével, amelyek idén befejeződtek és méltó helyére került az Összetartozás kettős keresztje Péterfalán. A kereszt megáldása után délután került sor a helyi Csemadok megalakulása 70. évfordulójának megünneplésére is a kultúrházban.

Az eseményről az M1 csatorna Kárpát-medence című műsora is beszámolt:

https://mediaklikk.hu/video/karpat-medence-2024-10-27-i-adas-2/?fbclid=I...

A kettős kereszten található motívumokat Kopecsni Gábor rajzolta, amelyek felvidéki, gömöri vakolatdíszítésekről lettek mintázva, de találhatóak rajta magyar és szkíta jelképek is. A munkálatokban, a faragásban nagyon sok falubeli és környékbeli érdeklődő is részt vett. Nem véletlenül kapta az Összetartozás keresztje nevet, hiszen egységes erővel valósult meg. Jómagam a Mag című dallal köszöntöttem az egybegyűlteket a dombtetőn, majd a Péterfali Menyecskék kórus Dobos Attilától a Magyarok világhimnuszát énekelte el.

A polgármester, Köböl Gyula ünnepi beszédet mondott, amelyben köszönetét fejezte ki a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a Bethlen Gábor Alapítványnak, Soós Ferenc fafaragónak, valamint mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban és eljött a rendezvényre.

A helyi plébános, Juhász Attila áldást mondott és közösen imádkozott a jelenlévőkkel, majd megszentelte a kettős keresztet: „Könyörögjünk, mindenható Atyánk, szentséges Urunk, örök Istenünk, kérünk, áldd meg ezt a keresztet, hogy az emberek üdvössége és menedéke legyen. Erősödjék általa a hit, gyarapodjanak a jó cselekedetek, nyerjenek megváltást és üdvösséget a lelkek. Legyen vigaszunk, oltalmunk és menedékünk ellenségeink gonosz támadásai ellen; Krisztus, a mi Urunk által. Amen.”

Derzsi György felvidéki előadóművész a Hazám, hazám című dalt énekelte el.

A napokban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár úr, akinek segítségével készült el a felállított kettős kereszt is. A plébános egy imával, a polgármester pedig ezekkel a szavakkal emlékezett meg róla: „Potápi Árpád János bukovinai székelyként nagyon jól tudta, mi az a kisebbségi sors. Ennek a keresztnek az Összetartozás keresztje nevet adtuk. Ez a kereszt tényleg megvalósította azt, amiért ő küzdött: az összetartozást. Neki jelenése lett az Úristennél. Ha most onnan fentről figyel minket, ránk tekintve szerintem örül a szívének, hiszen mi most itt együtt vagyunk: anyaországiak, erdélyiek, felvidékiek, és ez az igazi összetartozás. Ezt köszönhetjük az államtitkár úrnak és ennek a keresznek is.”

Záróakkordként felcsendült a Himnusz Derzsi György vezetésével.

Délután kezdődött a péterfali Csemadok megalakulásának 70. évfordulójának ünneplése a helyi kultúrházban. „Ez a nap nemcsak a szervezetünk történetének jelentős mérföldköve, hanem közösségünk erejének és összetartásának megünneplése is” – hangzott el Köböl Klaudia nyitóbeszédében.

1949 március 5-én Pozsonyban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Ezzel a közelmúltban anyanyelvétől is megfosztott magyarság lehetőséget kapott az önszerveződésre, bár szigorú keretek között. Sokasodtak a helyi szervezetek, a taglétszám az ötvenes években nagy léptékben emelkedett. A Csemadok a felvidéki magyarság legnagyobb létszámú kulturális szervezete lett, és maradt a mai napig.

1954 áprilisában megalakult a péterfali alapszervezet is 24 taggal, Pelle Albin elnökletével. Ahogy a szervezetek többségében, itt is amatőr színjátszó kör kezdte meg tevékenységét. Hosszú időn keresztül évente két-három, de előfordult, hogy négy darabot is bemutattak.

Olyan színműveket vittek színpadra, mint a Dankó Pista életéről készült zenés darab (valódi cigánybanda kíséretével) és Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Néhány jól kiválasztott művel beneveztek a színjátszók versenyébe, ahol babérokat is arattak. Kezdetben előfordult, hogy Dropka Géza, a járás elismert „rendezője” látta el a csoportot értékes szakmai tanácsokkal.

A középkorosztály és a fiatalabb generáció tagjai időnként még ma is bemutatnak egy-egy rövidebb darabot.

Péterfala szép helyen van, mert a világ közepén található… – mondja a népdal. A 70-es évek jelentették a falu és a közösségi élet virágzását. A lakosság létszáma ekkor tetőzött, 450 fő fölött volt.

Ág Tibor, a neves népzenekutató is ellátogatott a faluba, csakúgy, mint a régió több községébe. Ezeknek a gyűjtéseinek köszönhetően jelent meg 1974-ben az Édesanyám rózsafája című, palóc dalokat tartalmazó könyve. Második alkalommal egy munkafolyamathoz kapcsolódó régi szokást jegyzett le: a fonót. Gyűjtött itt Agócs Gergely néprajzkutató és Pelle Hriagyel Andrea, a falu szülötte is.

1989-ben változások következtek be a dombok között megbúvó falucskában is. 1992 nyarán élesztették újra a szervezetet. A faluval összefogva nagyobb rendezvényeket is vállaltak.

Ilyen volt a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepsége, a Bíborpiros szép rózsa népdalverseny regionális fordulója, de fogadtak magyarországi vendégeket, avattak faluzászlót és címert. 2003 nyarán megalakult az új gyermek citerazenekar Magyar Csaba vezetésével.

Ennek az apró falunak a szülötte Tőzsér Árpád, számtalan elismerésben bővelkedő Kossuth-díjas költő. Élete útja messzire vitte, egészen a fővárosig. Emlékei azonban időnként visszacsábították szülőfalujába. 2004 októberében Tőzsér Árpád megkapta Gömörpéterfala első díszpolgára címet. „Hosszú-hosszú évtizedek után, legalább képletesen, újra a falu lakója lehetek, újra otthon lehetek itthon” – nyilatkozta akkor meghatottan a költő.

A 70 év alatt a következők töltötték be a helyi Csemadok elnöki posztját: Pelle Albin, Tőzsér József, Horváth Pál, Illés István, Köböl Sándor, Pelle Géza, Ádám István, Köböl Sándor, Illés Judit, Pelle Hilda, jelenleg pedig Ádám Zsolt. Elhangzott a jelenleg is aktív alapító tagok névsora is.

A Péterfali Menyecskekórus, amelyet jelenleg Sallai Ágnes vezet, ebben az évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A csoport alapítója Illés Judit, aki 1992 és 2008 között a helyi Csemadok elnöki posztját is betöltötte. Neki köszönhető a citerazenekar újjáélesztése is. Pelle Hildának is köszönetet nyilvánítottak, aki 2008-tól 2016-ig volt a helyi Csemadok elnöknője. Elnöksége alatt nemcsak az énekcsoportot vezette, hanem számtalan rendezvény lebonyolítását is vállalta.

„A Csemadokban mindenkire szükség van: a bölcsre, a középkorúra és a fiatalra egyaránt. Ebben az összetételben szükség van egymás tiszteletére és megbecsülésére, mert csak így érhetünk el eredményeket egy közösség közös céljának érdekében” – mondta el a helyi Csemadok elnök, Ádám Zsolt.

A kultúrműsort a Péterfali Menyecskék, az egykori helyi gyermek citerazenekar jelenlegi tagjai, a falusi gyerekek, az ajnácskői Intró Énekegyüttes, a Gesztetei Barkó Menyecskék, a Détéri Asszonykórus, az Almágyi Pirosrózsa Asszonykórus és Férfikar, valamint Derzsi György szolgáltatta. A Péterfali Menyecskékkel közösen elénekeltük A legnagyobb érték (Örökségem a magyar nyelv) című szerzeményemet. Az estét vacsorával és zenés szórakozással zárták.

.Másnap a Magyar Közösségi Házban Derzsi György tartott előadást. A közönség láthatta és hallhatta Meskó Zsolt és Harangi Mária Szerelmem, Sárdy című zenés történetét.

A beszámoló Chován Lilla, a felvidek.ma újságírójának közös együttműködésével készült.