Közel ötven évvel ez után, 1897 nyarán, a város vezetősége úgy döntött, hogy egy szokatlan keresztelőt tartanak ennek tiszteletére. A játékos kedvű városatyák még egy keresztlevelet is kiállítottak, melyben a következőt írták:
„Ezen erdésztanyát ezennel Petőfi-tanyának, ezen völgyet Petőfi-völgynek, e pagonyt Petőfi-tanyának kereszteltük el annak emlékezetére, hogy Petőfi Sándor többször és szívesen időzött Nagy-Bányán.”
Bár Petőfi ittjártakor csak a Fokhagymás völgy bejáratáig sétált el barátaival, és a völgy „festői sziklabércei, illatos virágai, jéghideg forrásai” nem láthatták őt itt barangolni, mégis a városi tanács úgy határozott, hogy a költő iránti tiszteletből a völgy egyik magasabban fekvő tisztásán állít emléket neki.
Az 1896-ban felavatott emlékkőre Nyírő Sándor (Nagybánya és Vidéke főszerkesztője) verse került:
„Petőfi-tanya soh' se volt e hajlék,
Nagy nevének e lak csak parányi emlék,
Ám megjegyzi róla minden emberöltő,
Hogy e tündérvölgyben megfordult a költő.”
A „keresztszülők“ díszes vendégkönyvet is készíttettek Molnár Mihály könyvkötészetében, amely arról tanúskodik, hogy a tanya fennállásának első évtizedében nagyon sokan sétáltak fel a völgybe. Az első beírás 1897. szeptember 6-ról származik, 1901. május 27-én pedig már az 1000-ik látogató jegyezte be nevét az emlékkönyvbe. 1909-ben a helyi újság egy cikkében a következőt írták:
„Holnap avatják Budapesten, a Bajza utcában a Petőfi-házat. Különös, a budapestiek milyen nagy zajt tudnak vele csapni, nálunk meg már 12 éve van regényes szép kis tanyája a nagy költőnek, ott a Kopasz-hegy alján.”
Az emlékkő valamikor a második világháború és a rendszerváltás közötti időben elpusztult. A költő születésének 200. évfordulóján, a Teleki Magyar Ház vezetői úgy döntöttek, visszaállítják az emlékkövet. Így került sor idén március 16-án az új emlékoszlop avatásra, Nagybányán, a Petőfi-tanyán. A hajdani tanya helyén ma kis turista menedékhely áll, melynek falán 2021. márciusában a nagybányai cserkészcsapat kétnyelvű emléktáblát helyezett el.
Az emlékoszlop kezdeményezésének ötletét a Magyarország kolozsvári főkonzulátusa által kiírt emlékjel pályázat adta, melynek segítségével támogatást nyert a Magyar Ház a megvalósításhoz. A kivitelezés teljes költsége azonban ennek több mint háromszorosa volt, melyet a helyi magánszemélyek és vállalkozók adományaiból és példa értékű összefogásából gyűjtöttek össze.
