Jelenlegi hely

Felvidéki sikertörténet: bemutatjuk a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házát

Nem mindennapi viseletgyűjteménynek ad otthont a búcsi babamúzeum.

/ Karát Eszter /
karat.eszter képe
„Babamúzeum”, „FNB”, „Búcsi Babaház” – ilyen, és ehhez hasonló nevekkel címkézik Búcs környékén a méltán elhíresült múzeumot. Valójában azonban egyik megnevezés sem fejezi ki elég pontosan, mekkora értéket őriznek a parasztházból kialakított múzeum falai a kis Duna-menti faluban.
zoborvideki_viselet_zsere.pngzsitva_es_garam_volgye_kozti_terulet_martosi_viselet_0.png

A népviseletes babacsaládok története több, mint 20 éve kezdődött. Szobiné Kerekes Eszter és férje, Szobi Kálmán indították el a felvidéki népviseletek gyűjtését, amelyet komoly szakmai felkészülés előzött meg. Céljuk az volt, hogy széles körben népszerűsítsék a magyar népi kultúrát, ezáltal erősítve a nemzeti identitást a fiatalabb generációkban. Nem véletlen ugyanis, hogy a viseleteket babákon szemléltetik: egy gyermek számára sokkal közelebbi egy baba, mint egy képeskönyvben, vagy felnőtt bábun bemutatott viselet. A gyűjtemény különlegessége, hogy nem férfi-nő párok, hanem családok alkotják. Ezáltal három vagy négy generáció öltözékét is megismerhetik (nem csak) a gyerekek.

A kiállított babacsaládok szakmai referensei, akik – ahogy ők mondják - bábáskodtak a gyűjtemény születésekor, többek között Méry Margit és Jókai Mária néprajzkutatók.

A kiállított babacsaládok néprajzi hitelességét megőrizve a ruhákat olyan asszonyok varrták, akik maguk is hordták a viseleteket – vagy nagyanyjuk, édesanyjuk hagyatékából örökölték meg. Az ún. alulról építkező kezdeményezés sikerének ez az egyik titka – hogy tiszta forrásból merít.

A gyűjtemény 11 felvidéki tájegység 21 viseleti csoportja 51 faluközösség, azaz 51 babacsalád népviseletét mutatja be. A legkisebb részletre is ügyelve, az egyes ruhadarabok elnevezése megfelel a varróasszonyok által használtnak. Például a zsérei babacsalád fiatal lánya „(…) alsószoknyában, színes hejketővel, csizmában, haja egy kackába fonakodva, szalaggal díszítve” jelenik meg.

A babacsaládok 2010-ig vándorkiállításként járták a Felvidéket és a Kárpát-medencét, sőt még Nyugat-Európa néhány városát is. Majd 2010-ben végre megnyitotta kapuit a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Háza Búcson. Köszönhetően a Búcsról elszármazott támogatóknak, a múzeum önerőből, központi támogatás nélkül, egy kis közösség összefogásával jött létre – és vált méltó otthonává a felvidéki népviseleteknek.

Nem csak ezért vált az összefogás jelképévé: a gyűjteményt gondozó Kultúráért és Turizmusért Társulás nem titkolt célja, hogy minél több, kelet-felvidéki település viseletével bővítse a babacsaládok tárát. Felkutatni olyan falvakat a keleti régióban, ahol még rekonstruálhatóak a viseletek. Értéket őrizni, példát mutatni - együtt. Kapcsolódni – Összetartani – Összefogni.