Gólyabál Kőhalmon
A gólyabált hagyományosan a Kőhalmi Református Egyházközség ún. „holland termében” rendezik meg (holland támogatással kialakított közösségi terem). Szokás szerint a 11. osztály szervezi a bált, de sokat segítenek a tanáraik is. Ebben az évben különösen is szükség volt erre, hiszen a két éves kimaradás után kissé elhalványult az „így szoktuk” emlékezete.
A bál napján a tizenegyedikesek feldíszítették a termet, így a vendégeket egy ünnepre hangolt helyszín, terített asztal és zeneszó fogadta.
Az új kőhalmi diákok a bál előtti hetekben nagyon sokat próbálták a táncaikat, de a rájuk váró próbák titokban maradtak előttük. A bál kezdetén a „Gólya, gólya, sárgalábú gólyamadár” énekléssel egybekötött „gólyatánccal” vonultak be a kilencedikesek. Ezután a különféle „próbák” és táncok váltották egymást, melyek révén a főszereplők megszerezhették a gólyakirály /gólyakirálynő, gólyaherceg /gólyahercegnő, gólyalovag /udvarhölgy címeket.
A zsűri – néhány tanár és a Petőfi Program ösztöndíjasa - megadott szempontrendszer szerint pontozott. Nem volt könnyű dolguk, mivel a különféle táncokban és tréfás feladatokban más-más pár szerepelt jobban, vagy éppen legjobban.
Az eredményhirdetés után megkoronázták és megajándékozták a gólyakirálynőt és a gólyakirályt, illetve „felszalagozták” a második, harmadik helyezetteket is. Végül az éjfélig tartó mulatságot a díjazottak tánca nyitotta meg.
