Magyarságismeret a 6-10 éves korosztály számára
A napközis foglalkozások közé beékelődő hon -és magyarságismereti óráknak hiánypótló feladatuk van, hiszen a romániai tantervekből rendre kimarad a magyar történelem, így Erdély, Partium és a Bánság történelmének, a történeti valóságnak, az adott nemzeti közösségek civilizációs súlyának megfelelő bemutatása. Bárhol nézzünk körbe Erdélyben, ezek a civilizációs nyomok (épített és kulturális örökség) egyértelműen utalnak a történeti valóságra, mégis, a tankönyvekben, és a mindennapi pedagógiában ezzel ellentétes retorikát és gyakorlatot követnek. Romániában a ferdítések, elhallgatások, a történelemhamisítás nem csak a turisztikai marketinget hatja át, de ugyanúgy a történelemoktatást is. Ez nem csak most aktuális, amikor december elsején Erdély és Románia unióját ünneplik országszerte, és amikor Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében megtartották Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét, nem, ez mindig aktuális, a mindennapi valóság, sőt, Románia országimázsának tudatosan megkomponált része.
Lehet-e konszenzus Erdélyben emlékezetpolitikai szempontból? Vannak ugyan párbeszédképes román történészek, de ez egyelőre annyira csipetnyi súly a mérlegen, hogy a mindennapi valóságot nem, vagy csak alig érzékelhetően befolyásolja. Ebben a folyamatosan asszimilálódó, szórványosodó közegben következetesen kiállni a történeti valóságot képviselve, akár gyerekek, akár felnőttek előtt, azért is nehéz feladat, mert a többség (beleértve a magyar anyanyelvűeket is) még a vázat jelentő alapismeretekkel sem rendelkezik. Az asszimiláció, a tudatos önfeladás nem sodródás, hanem választás következménye. Aki nem ismeri ennek a közös identitásnak a kulturális és történelmi alapjait, értékeit, tudatlanságból vagy tudatosan ignorálja azt a civilizációs lenyomatot, amit itt szórványban is a magyar (és szász-német) közösségek maguk után hagytak, az sebezhetőbbé válik örökölt, eredeti identitása szempontjából. Ezért az építkezést, a hiánypótlást szórványban kisgyerekkorban kell elkezdeni, mert utána már sokkal nehezebb, vagy egyáltalán nem lehetséges.
A szórványban végzett missziós munka során tett megfigyelések számtalan alkalommal igazolták, milyen könnyű elveszteni valakinek eredeti identitását, és utána már nem lehet visszaszerezni. Sok esetben, akik elvesztik magyarságukat, anyanyelvüket, kultúrájukat, nincsenek tisztában azzal, mit veszítenek. A gyerekek identitásvesztésénél legnagyobb cselekvési tér, és egyben felelősség, mindig a magyar anyanyelvű szülő térfelén van. Sajnos, az is előfordul, hogy bár mindkét szülő magyar anyanyelvű, a gyermek mégsem tanul meg magyarul. Trianon következményei túlmutatnak erőfeszítéseinken.
Honismereti foglalkozásaink során multimédiás eszközöket, digitális animációkat használunk, bemutatjuk a magyar nemzeti szimbólumokat, gondosan válogatott filmjelenetek segítségével a gyerekek betekinthetnek a magyar történelem egy-egy szakaszába, például Eger, Szigetvár és Drégely ostromát láthatják, megismerhetik a hős védőket, várkapitányokat, Dobó Istvánt, Zrínyi Miklóst és Szondi Györgyöt. Közben a nagyobbak néhány részt felolvasnak Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből, szintúgy például Zrínyi Milkós Szigeti veszedelem c. eposzából, vagy amikor Drégelyhez érünk, Arany János Szondi két apródja c. balladájából. Megismerik a magyar koronázási jelvényeket, a szent koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási palástot, megértik, mit jelképeznek, és megnézik, hogyan zajlott egy királykoronázás az Árpád-korban a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.
Beszélgetünk a nemzeti ünnepekről, kifestőzünk, szituációs játékokkal tesszük emlékezetessé a tanultakat. Következő virtuális barangolásaink külhoni magyar várainkhoz vezetnek, Burgenlandtól Kárpátaljáig. Munkács váránál megismerkedünk Zrínyi Ilonával és fiával, II. Rákóczi Ferenccel. Előtte beköszönünk Árva várába Thurzó György nádorhoz, I. Rákóczi Ferenccel a zborói várfokra lovagolunk fel, Késmárkon Thököly Imrénél tesszük tiszteletünket, Zólyom várában a csecsemő Balassi Bálint születésénél segédkezünk, de másokról sem feledkezünk meg, így Csejte várában Báthory Erzsébet és férje, a törökverő „Fekete bég”, Nádasdy Ferenc fogad minket. Nádasdy Ferenccel még a sárvári vármúzeumban is találkozunk, ahogyan Báthory Erzsébettel és unokaöccsével, Báthory Gáborral, később Nyírbátorban, amikor „szerével” oda érünk. Gyerekek, jó utat a magyar történelembe! Örülök, hogy a kalauzotok lehetek!
